Robert Reinz, a Toronto Mississauga Egyetem professzora munkatársaival nagyteljesítményű mikroszkóp alatt vizsgálta a Dél-Afrikában talált fosszílizált dinoszaurusztojásokat, amelyek a kora jura időszakából származnak, és korukat 190 millió évesre becsülik. Az embriók olyan jó állapotban maradtak fenn, hogy a tudósok képesek voltak rekonstruálni komplett csontvázukat, és meghatározni az őshüllők anatómiáját - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között.

Mint kiderült, Massospondylus embriókról van szó. A Massospondylus (ógörög elnevezésük jelentése: "megnyúlt gerinc") a korai növényevő dinoszauruszok, a proszauropodák egyik neme, amely a 200 millió és a 183 millió évvel ezelőtti időszakban élt. Minden proszauropoda hosszú nyakkal, kis fejjel, a hátsóknál rövidebb mellső lábakkal és nagy, a védekezéshez használható hüvelykujj-karmokkal rendelkezett. A csontvázaik osszifikációja (elcsontosodása) alapján az embriók igen közel voltak a kikeléshez. A fosszíliák tanúsága szerint a jövendőbeli kis őshüllők teste aránytalan volt, és minden bizonnyal egészen másképp néztek ki, mint a felnőtt egyedek. Az embriók testhossza alig valamivel haladta meg a 20 centimétert, a kikelés után valószínűleg négy lábon közlekedtek volna; mellső végtagjaik viszonylag hosszabbak voltak, és aránytalanul nagy volt a fejük. A Massospondylus felnőtt egyedeinek testhossza elérte az 5 métert, viszonylag kis fejük hosszú nyakon ült, és a jelek szerint két lábon közlekedtek.

    A paleontológusok feltételezése szerint egyedfejlődésük során a kis dinoszauruszoknak erőteljesebben növekedtek a hátsó végtagjaik, valamint a nyakuk, és az egyenlő testarányok is csak később alakultak ki.

    A kis dinoszauruszok fogak nélkül keltek ki a tojásból, vagyis egy bizonyos ideig szüleik gondoskodására szorulhattak. Ha helytálló ez a feltételezés, a fosszíliákat a paleontológusok a szülői gondoskodás legkorábbi dokumentált esetének tekinthetik.

    "A fosszíliák révén bepillantást nyerhetünk a dinoszauruszok történelmének korai szakaszába, megismerhetjük evolúciójukat. A proszauropodák az első dinoszauruszok, amelyek igen erőteljesen diverzifikálódtak, és nagyon hamar az őshüllők legelterjedtebb csoportjává váltak. Ily módon biológiájuk különösen érdekes, mivel sok szempontból a dinoszauruszok korának hajnalát jelenítik meg" - hangsúlyozta Robert Reinz professzor.