Európának rá kell startolnia az űrkutatásra
Kiélezett a verseny a műholdas Föld-megfigyelési rendszerek kiépítése terén, de Európa lemaradhat, ha nem dönt időben az űrprogramja finanszírozásáról – hangoztatta Herczog Edit (MSZP) EP-képviselő az Európai Parlament új űrpolitikát szorgalmazó brüsszeli konferenciáján kedden.
Herczog Edit EP-képviselő közleményében úgy véli, hogy a források gördülékeny biztosítása kell ahhoz a 2014-gyel kezdődő költségvetési ciklusban is, hogy az európai műholdak 2018-ra működjenek. A verseny arról szól, hogy 2018 környékén ki lesz az első, aki a jelenlegi GPS technológiánál fejlettebb műholdas Föld-megfigyelési rendszert lesz képes kiépíteni és fenntartani. Oroszország, Kína és a jelenlegi piacvezető Egyesült Államok mind gőzerővel dolgoznak az elsőségért, míg Európa is megkezdte a szükséges közel 30 műhold fellövését - emlékeztetett Herczog Edit.
Az űrpolitikát a Lisszaboni szerződés emelte közösségi szintre, és ez teszi lehetővé, hogy az EU-nak saját műholdjai és kiszolgáló infrastruktúrája legyen. A források folyamatos rendelkezésre állása azonban jelenleg csak a 2013-as költségvetési ciklus végéig biztosított. A képviselő szerint kemény vita várható az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács, az Európai Bizottság és az uniós parlament között a 2014-2020-as költségvetés előkészítése során az űrpolitikai fejezetekről.
"Láttuk, hogy a válság hatására az EU nagy kutatási projektjei veszélybe kerültek, pedig éppen most kellene az innovációra és a technológiai elsőségünk biztosítására áldoznunk" - vélte Herczog. A képviselő bízik benne, hogy a következő fél évben megkezdődő költségvetési egyeztetési folyamatban az űrprogram is kellő figyelmet kap az unió soros elnökségét akkor betöltő Magyarország kormányának részéről.