2010. október. 13. 19:42 MTI Utolsó frissítés: 2010. október. 13. 19:45 Tech

Távoli őseinkkel laktak jó a ragadozók

Távoli őseink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették e főemlőst zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok, akik kutatásaikról a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.

A Minnesotai Egyetem antropológusai a kenyai Rusinga-szigeten folytattak feltárásokat, ahol a főemlősök egyik korai neme, a 16-20 millió évvel ezelőtt élt Proconsul csontmaradványait fedezték fel - olvasható a  Discovery News hírei között. A csontokon látható rengeteg harapás- és csőrnyom arról tanúskodik, hogy a modern ember és a csimpánz közös ősének tartott Proconsul kiváló célpont volt egy kihalt ragadozó emlősrend, a farkas nagyságú Creodonta fajai számára, de nem vetették meg e fákon élő főemlősöket a ragadozó madarak sem. 

"Rusinga szigetén találtunk egy olyan helyszínt, ahol több Proconsul-egyed maradványait fedeztük fel: csontjaikat rengeteg fognyom látható. Itt lehetett valószínűleg a creodonták "verme", ahol nyugodtan lakomázhattak" - hangsúlyozta Kirsten Jenkins, az egyetem antropológusa. A Proconsulra azonban nem csupán a Creodonta egyedei vadásztak, a fákon sem lehettek biztonságban. 

"Sokszor megfigyelhetjük, miként ragadják el a majmokat a fákról a nagy ragadozó madarak. A ragadozó közeledtével a majmok riadóztatják társaikat, s mindnyájan igyekeznek az alacsonyabban lévő ágakon menedékre találni. A Rusinga szigetén élő főemlősöknek majomszerű testalkatuk volt, s úgy tűnik, hogy nagyon hasonlatos lehetett a mozgásuk is" - magyarázta az antropológus. 

Mint Kirsten Jenkins kifejtette, nem lehet tudni, hogy miként befolyásolták a ragadozók távoli őseink evolúcióját, ám az állandó veszély hatással lehetett a viselkedésükre, a csoportszerkezetükre, testméretükre és egyedfejlődésükre. Robert Sussman, a St. Louis-i Washington Egyetem antropológusa - aki régóta állítja, hogy a főemlősök, beleértve a korai embert, a kezdetekben nem vadászként jelentek meg a "színen", hanem a számtalan ragadozó zsákmányaként - azt állítja, egyaránt kellett rettegniük a vadmacskától és vadkutyától, a hiénától, sastól és krokodiltól. 

"A modern ember intelligenciáját, az együttműködésre való képességét és sok egyéb tulajdonságát annak köszönheti, hogy az evolúció során folyton azon kellett törnie a fejét, miként cselezheti ki a ragadozókat" - hangsúlyozta Robert Sussman. Kirsten Jenkins és kollégái folytatják a kutatásokat Rusinga szigetén és a szomszédos Mfanganón abban a  reményben, hátha megtalálják a távoli őseinkre vadászó  ragadozó madár a maradványait is.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.