Bozó László a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezettudományi Elnöki Bizottsága által szervezett konferencián szólalt fel az akadémián. A nagyszabású, egész napos konferencia témája a május-júniusi szélsőséges magyarországi időjárás volt. Az OMSZ vezetője előadásában összefoglalta a május 15. és 18. között Magyarországon pusztító Zsófia ciklon főbb jellemzőit. Mint mondta, a Zsófia egy klasszikus mediterrán ciklon volt, mely viharos szelet és hatalmas mennyiségű csapadékot hozott magával. Továbbhaladását gátolta egy északkeleti "blokkoló anticiklon", ezért pusztító erejének legnagyobb részét a Kárpát-medencében fejtette ki - magyarázta az akadémikus.

Bozó László elmondta: többek között a Zsófia következtében a május havi csapadékösszeg a Magyarországon valaha mért legmagasabb volt, bizonyos helyeken elérte a havi átlag négyszeresét is. A Zsófiát követte a május 30. és június 4. között tomboló Angéla ciklon, melynek szintén jelentős csapadéka a már teljesen átnedvesedett talaj miatt azonnal a folyókba ömlött, fokozva az árvízi problémákat - ismertette Bozó László, aki felidézte azt is, hogy a balatoni polgármesterekkel, a pásztói önkormányzattal és az edelényi polgármesterrel állandó összeköttetésben álltak, "negyedóránként-félóránként" cseréltek információt a kritikus napokban.

Az OMSZ elnöke úgy vélte, hogy a május-júniusi ítéletidőre vonatkozó előrejelzéseik elegendően pontosak voltak ahhoz, hogy az illetékes szervek megtehessék a szükséges lépéseket. Hozzátette ugyanakkor: ha a lokális domborzati viszonyokat még jobban be tudnák építeni modelljeikbe, tovább lehetne javítani az előrejelzések pontosságán. Pálinkás József, az MTA elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: az emberi tevékenység ma már olyan hatással képes lenni a környezetre, hogy ezt a tudománynak figyelemmel kell követnie, és fel kell hívnia a döntéshozók figyelmét ennek következményeire.

Az MTA elnöke arról is beszélt, hogy a katasztrófák jobb előrejelzése érdekében szükséges lenne azonnali információcserét lehetővé tevő online kapcsolatot létesíteni a különböző tudományos intézetek és a katasztrófavédelmi szervek között. Mint mondta, erről már folynak a megbeszélések.

Németh Tamás, az akadémia főtitkára köszöntőjében azt emelte ki, hogy a közelmúlt hazai időjárási anomáliáinak meg kell változtatniuk gondolkodásmódunkat, többek között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a különböző tudományterületek közötti együttműködésre. Láng István akadémikus, a konferencia levezető elnöke elmondta, hogy az ülésen elhangzottakra építve kidolgoznak majd egy ajánlást a kormány és az Országgyűlés részére. Az ajánlás tervezete először felkerül az akadémia honlapjára, ahol két hétig lehet majd észrevételezni, s ezt követően véglegesítik csak a dokumentumot - részletezte az akadémikus.