Csillagkeltetőt kapott lencsevégre a Hubble űrteleszkóp
Újszülött csillagoktól hemzsegő csillagködöt kapott lencsevégre a Hubble űrteleszkóp.
A felvételeken rózsaszínű és sárga, javarészt hidrogénből álló csillagközi köd látható, amelyet a szívében lévő újszülött csillag által kibocsátott brutális ibolyántúli sugárzás hevít - olvasható a Space csillagászati hírportálon.
Az NGC 2467 katalógusjelű köd a bolygónktól 13 ezer fényévnyire található Puppis (Hajófara) csillagképben található. Az égbolt Déli félgömbjén található csillagkép a hajdani Argo Navis (Argonauták hajója) csillagkép felosztása után kapta nevét. Az Argo Navis többi része a Hajógerinc-csillagkép (Carina), a Vitorla-csillagkép (Vela) és a Tájoló-csillagkép (Pyxis)).
A csillagok óriási por- és gázfelhőkben születnek meg, ahol gravitációs összehúzódások hatására a felhő belsejében megnő a nyomás és a hőmérséklet. Ha a nyomás és hőmérséklet elegendően megemelkedik, beindul a magfúzió és kialakul az "első mag". Egy Nap-tömegű csillag körülbelül százezer év alatt alakul ki. A Hubble felvételén látszó fénylő kék pontok a forró fiatal csillagokat jelentik.
Az asztronómusok szerint a csillagködben a sugárzás túlnyomó része egyetlen hatalmas, fénylően forró csillagtól származik, amely a felvétel központja felett valamivel helyezkedik el. Erős sugárzása megtisztította a csillag környezetét. A csillagköd szélein lévő sűrűbb régiókban már a csillagok következő nemzedéke van alakulófélben.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) által 1990 áprilisában felbocsátott Hubble űrteleszkóp az elmúlt két évtized alatt harmincezernél több égi célpontot vizsgált, és félmillió felvételt készített.