Matosz Besziosz, a Püdna ókori makedón városban folyó ásatások vezetője szerint az utóbbi hónapokban előkerült több olyan sír, amely arról vall, hogy 2300 évvel ezelőtt uralkodói utasításra tilos volt túl gazdag ajándékokkal ellátni a túlvilági útra induló elhunytakat.

Míg a Kr.e. IV. századi temetkezésekben rengeteg az arany ékszer, a csodaszép, művészi kivitelű amfora, és az elefántcsont-borítású ágyak is a sírok szokványos berendezési tárgyaihoz tartoztak, egy évszázaddal később, Kasszandrosz uralkodása alatt már szó sincs semmiféle halotti luxusról: a drága alapanyagokat olcsóbbak váltották fel, leginkább az agyag.

"A Kr.e. IV. század végén Kasszandrosz, az Athént elfoglaló makedón sereg főparancsnoka utasításban tiltotta meg a pompázatos síremlékeket, korlátozta a gyászszertartásra fordítható összegeket" - hangsúlyozta Matosz Besziosz.

Kasszandrosz (Kr.e. 355-297) Antipatrosz makedón katona és politikus, Nagy Sándor hadvezérének legidősebb fia volt. (Antipatrosz Nagy Sándor halála után a világhódító birodalmát vezető diadokhoszok egyike, az európai területek vezetéséért felelős sztratégosz volt, majd Kr. e. 320-tól haláláig az egész hellenisztikus birodalom kormányzója volt).

Mivel apja Kr.e. 319-ben nem rá bízta a Makedón Birodalom kormányzását, országa ellenségeitől kért segítséget. Kasszandrosz gyors katonai sikereket aratott, Kr.e. 318-ban elfoglalta Athént is, rövidesen pedig Makedóniát is megszerezte. Megölette III. Alexandrosz (Nagy Sándor) anyját, feleségét és fiát, feleségül vette Nagy Sándor húgát, Thesszalonikét, akiről egy újonnan alapított várost (Thesszalonikét) nevezett el. Bár a birodalmat már Kr.e. 319-317-ben megszerezte, a királyi címet csak Kr.e. 305-ben vette fel. Kr.e. 299-ben lemondott Görögországról, Makedóniát azonban haláláig birtokolta.