A vulkáni hamu alapján megkülönböztethetők a vulkáni kitörési típusok - mondta Harangi Szabolcs, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora, vulkanológus kutató, a tuzhanyo.blogspot.com vezető szerzője a hvg.hu érdeklődésére. A fenti képen a kezdeti működés során kilövellt hamu nagyítása látható. "Egy milliméternél is kisebb - néhány 10 mikron nagyságú - kőzetüveg-szemcsékről van szó. Ezek a vulkáni hamuszemcsék robbanásos kitörés során keletkeznek, amikor a felszín alatti kőzetolvadék, azaz a magma pici darabokra szakad szét. Az olvadékcseppek a levegővel érintkezve hirtelen kőzetüveggé dermednek.

A kezdeti működés során a magmában gázbuborékok alakulnak ki, ezek túlnyomása robbantja ki a magmát. Miközben a bazaltos magmában levő gázbuborékok hirtelen távoznak, lávafüggöny keletkezik. A jelenséget a hétköznapokban is megfigyelhetjük. Amikor a felrázott szénsavas ásványvizes palackot kinyitva az üvegben csökken a nyomás, az oldott állapotban levő szén-dioxid hirtelen távozik. Ilyen játszódott le a vulkáni működés kezdeti szakaszában: a csökkenő nyomás hatására kiválnak a gázbuborékok a magmában, felhabzik és kispriccel" - magyarázta Harangi Szabolcs.

"Amikor mintegy két hét elteltével megváltozott az izlandi vulkán működése, csökkent a lávafüggöny-kitörés. Egy nyugodtabb nap után pedig robbant a vulkán közepén a magma. A robbanást más okozta: a forró magma a jégből kiolvadó hideg vízzel érintkezett. Ennek az lett az eredénye, hogy a vulkáni hamuszemcsék nem lukacsosak, hanem tört szemcsék. Nincsenek benne üregek, inkább olyanok, mint amikor az ablaküveg szilánkjai törnek szét" - tette hozzá a kutató.

A Skóciához tartozó Shetland szigetek fővárosában, Lerwickben április 15-én begyűjtött vulkáni hamu is ilyen. Az anyagot a SEPA (Scottish Environment Protection Agency, Skót Környezetvédelmi Ügynökség) vizsgálta, ők publikálták a fotókat is.

A képek nem a legjobb minőségűek, nehéz belőlük bármit is kivenni. Nagy-Britanniában azonban április 16-án egy, a Flickr fotóblogon interactives becenéven publikáló tudományos kommunikációs konzultáns lekapargatott némi vulkáni hamut az autója szélvédőjéről, mikroszkóp alá tette és lefotózta a kétszázszoros illetve a négyszázszoros nagyítást. Itt már jól látszik, hogy a vulkáni hamurészemcsék olyanok, mintha egy összetört ablaküveg darabjai lennének.

Ha nagy mennyiség ebből a tüdőbe kerül, a légutakat és a tüdőt is roncsolja, asztmát, bőrirritációt, szembántalmakat okozhat. "Ez a veszély azonban, alapvetően a vulkáni kitörés közvetlen környezetében jelentkezik. A Magyarországon ma lebegő vulkáni hamu valószínűleg nem okoz komoly egészségkárosodást, mivel mennyisége nagyon csekély" - teszi hozzá a vulkaonológus. "Hat-nyolc kilométer magasságból mikronnyi szemcsék nem zuhannak le szuperszonikus sebességgel. Ehhez idő kell, mert a szemcsék lebegnek" – magyarázza az egyetemi tanár.

A kérdés az, hogy vajon a mostani működés mennyire lesz hasonló a közel kétszáz évvel ezelőttihez, illetve hogy ismét elindítja-e a Katla vulkáni működését az Eyjafjallajökull. A Katla egyelőre nem mutatja, hogy felébredne, de a helyzet még változhat, fel kell készülni akár egy hosszabb vulkáni működésre is.