Szakértők véleménye szerint az északi szélesség 22. és 38. foka között elterülő óceánrészre a felszíni áramlatokkal érkeznek a törmelékek. Hasonló áramlások szállítanak műanyagtörmeléket a Kalifornia és a Hawaii-szigetek között lebegő, több száz négyzetkilométeren szétterülő csendes-óceáni szemétfolthoz. Az Atlanti-óceán említett térségében az elmúlt 22 évben több mint 64 ezer apró műanyagdarabot gyűjtöttek össze a Woods Hole-i Sea Education Association (SEA) nevű oceanográfiai intézet diákjai.

Az egyik kutató, Kara Lavendar Law elmondása szerint nem volt egyszerű dolog a két terület összehasonlítása, ám vontatóhálós technikával a kutatócsoport tagjainak mindkét helyszínen sikerült több mint ezer mintát begyűjteniük. A csendes-óceáni szemétfoltot eredetileg Charles Moore kapitány fedezte fel 1997-ben.

Az utóbbi évtizedekben az óceánba hajigált műanyaghulladékokat a nap sugarai lassan apró részecskékre bontják le, melyek lassacskán egy Texas területével szinte megegyező nagyságú hulladéktakaróvá sűrűsödtek össze és azóta is ott lebegnek az Egyesült Államok nyugati partjaitól mintegy ötszáz tengeri mérföldre, a Csendes-óceán közvetlen felszíne alatt. 

Hatalmas mérete és sűrűsége ellenére azonban az óceáni "méregleves" olyan apró részecskékből áll, hogy sem a műholdfelvételeken nem lehet látni, sem szabad szemmel nem lehet észrevenni. A kutatást a SEA és a Hawaii Egyetem kutatói végezték.