2010. február. 02. 15:35 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. február. 02. 15:21 Tech

Testünkkel is gondolkozunk, nemcsak az agyunkkal

Brit – pontosabban skót – tudósok az Aberdeeni Egyetemen „hihetetlen” eredményre jutottak kísérleteik során: testünk is részt vesz ugyanis szerintük a gondolkodásban. Ha a jövőre tekintünk előre, akkor például egy kicsit előredőlünk, ha pedig a múltra emlékezünk, akkor egy kicsit hátra. Ennél érdekesebb kísérletek is voltak korábban, amelyeket most a New York Times összegzett.


Az Aberdeeni Egyetem kutatói most megerősítették számos korábbi hasonló vizsgálat eredményeit. Eszerint testünk is reagál a gondolatainkra, illetve a testünket érő hatások a gondolatainkat is befolyásolják.

A kutatók azt tapasztalták ugyanis, hogy - ha kicsiny mozgásokról van is szó – a kísérleti alanyok hátradőltek, amikor múltbeli eseményekre kellett visszaemlékezniük, és előrehajoltak, amikor a jövőre vonatkozó feladatot kaptak, olyan kérdést tettek fel nekik, amikor előre kellett tekinteniük az időben. Bár az elmozdulások általában 2-3 milliméteresek voltak, de konzisztensek, vagyis az előrehajlás az előregondolkodáshoz, a hátradőlés az emlékezéshez kötődött.

A kutatást végző Lynden K. Miles az angol nyelvben metaforákat is talált a térbeli mozgás és az időbeli gondolkodás között. Amikor „előretekintünk” (angolul: looking forward) – a magyarban is valamiféle előre irányuló cselekvéssel párosítjuk a jövőre vonatkozó gondolatainkat.

Az új tanulmányt a Psychological Science nevű szaklapban publikálták januárban. És mindez a New York Times szerint illeszkedik az új tudományos terület az „embodied cognition” kutatásai közé. Ezt a kutatási területet akár „megtestesült gondolkodásnak” is nevezhetnénk, és a lényege éppen az, hogy kognitív, agyi tevékenységünk összekapcsolódik testünk más részeinek működésével.

A Yale Egyetem egy korábbi kutatása például kimutatta, hogy azok, akik forró kávét tartottak a kezükben pozitívabban ítéltek meg egy képzeletbeli személyiséget, amikor leírást kaptak róla, mint azok, akik a jeges kávét tartottak. (A kísérletet 41 főiskolai hallgató bevonásával végezték el, egy tesztszobában két csoportra választották a kísérleti alanyokat, akik előzőleg forró vagy jeges italt tartottak a kezükben.)

Fordítva is igaz mindez: a Torontói Egyetem kutatói arra kértek 65 egyetemi hallgatót, hogy emlékezzenek vissza egy-egy olyan helyzetre, amelyikben egy társaság vagy befogadta őket, vagy kiközösítette. Akik a visszautasításra gondoltak, átlagosan 5 fokkal hidegebbnek érezték annak a helyiségnek a hőmérsékletét, ahol akkor éppen tartózkodtak, mint azok, akik a kellemes élményre gondoltak.