Az iPad (amelynek jellemzőiről a bejelentése napján már részletesen írtunk) első ránézésre tényleg olyan, mint egy nagyra nőtt iPod Touch: hasonlít a forma, hasonlít a rendszer (iPhone OS, csak átdolgozva), ezt is az iTunes-hoz „kapcsolták", és mit ad Isten, még az iPhone-os és iPod Touch-os alkalmazásokat is képes futtatni, akár eredeti méretükben, akár teljes képernyőre húzva. Elsőre az egyetlen lényeges különbség a nagyobb kijelző és a gyorsabb processzor.

És valóban, a készülék iPodnak meglehetősen nagy, MacBooknak pedig buta, de az Apple célja minden bizonnyal nem is az volt, hogy kiüsse a piacról a saját, bejáratott termékeit. Inkább megpróbálta lefedni a két termékcsalád közötti hézagot. Ez pedig egy nagyjából netbook tudású eszköz elkészítésére sarkallta a céget, és ennek első megtestesülése lett az iPad, amely az Apple hagyományainak megfelelően látványos, praktikusan használható, de tele van olyan hiányosságokkal, amelyek beépítése nem valószínű, hogy borzalmasan megdobta volna a költségeket. Egyelőre kimaradt a kártyaolvasó, az USB port és a kamera, pedig ha ez a három benne lenne, kevesebben fanyalognának. Viszont ha beépítik ezeket, akkor nehezebben lenne eladható a következő változat, és nem tudnának már most kiegészítőket ajánlani a cucchoz. Meg merjük hát kockáztatni a kijelentést: ezek szép lassan bekerülnek majd a következő generációkba.

Hiányosságai ellenére az iPad valószínűleg nincs kudarcra ítélve, hiszen a célközönsége megvan: ha valaki szeretne otthon, a fotelben ülve vagy utazáskor internetezni, képekkel és HD videókkal babrálni (azért azt még tegyük hozzá, hogy ezt 16, 32 vagy 64 GB beépített memória mellett, ami azért a HD videókat figyelembe véve nem éppen óriási háttértár), játszani vagy éppen online közösségi életet élni, ennél jobb eszközt jelenleg nem talál. Persze, lehet mindezt notebookkal vagy netbookkal az ölben is végezni, csak nem ilyen fokú kényelemben... .
Bár nem munkagépről van szó, az Apple azért összedobott hozzá egy irodai csomagot is, így nem maradunk szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációs alkalmazás nélkül sem.
De ne feledkezzünk meg a másik irányvonalról, az elektronikus könyvek és újságok piacáról, amelyre a jelek szerint az Apple éppen erőszakosan igyekszik betörni. Ugyan nem biztos, hogy az iPad a legjobb e-book-olvasó (a más technológiára épülő konkurencia tovább bírja egy töltéssel és a szemet is jobban kíméli), ám ha az iBookstore hasonló sikereket ér el a könyveladások terén, mint a cég zene- és programáruházai, azzal hosszú időre megalapozza az iPad generációk sikerét.

Könyvet olvasni bizonyára nagyszerű lesz így is, és ami biztosnak látszik: az újságolvasást még nagyobb élménnyé teheti az iPad (multimédia elemek a hagyományos újságokra, magazinokra emlékeztető külsővel). Ráadásul megoldást kínálhat az online fizetős tartalom jelenlegi problémájára is. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen az ez irányú fejlesztéseket szorgalmazó New York Times az első fecske a saját szoftverének iPad változatával.
Ugyanígy a szoftverfejlesztők is új lehetőséggel gazdagodtak, hiszen az iPad képernyőjén nagyobb élmény lesz a játék, mint mondjuk az iPhone-on. Stratégiai játékokhoz például kifejezetten praktikus platform lehet. De ugyanígy jól jöhet majd a zeneiparnak is, hiszen iPhone-ra is számtalan izgalmas zenei megoldást láttunk már, ugyanez egy nagyobb képernyővel és jobb teljesítménnyel biztatóan hangzik például a DJ-k számára. És aki eddig iPhone-ra/iPod Touch-ra fejlesztett, az most gond nélkül megteheti ezt iPadra is...

Jellegzetes Apple „hiányosságok"
Az Apple egyetlen dolgot garantáltan nem szokott lehagyni a termékeiről: az alma logót. Ezen felül azért mindig érik meglepetések az embert egy-egy új Apple termék bejelentésekor, amikor úgy érzi, hogy olyan dolgok maradtak ki egy eszközből, amelyet még a nagymama is első blikkre beírt volna a „feature" listába. De ahogy az elején is kifejtettük, a hiányzó hardverelemek nem kifejezetten a cég feledékenységét vagy átgondolatlanságát tükrözik, épp ellenkezőleg: jól átgondolt stratégia van minden mögött. Legalábbis minden jel erre vall: elég, ha csak az első iPhone-ra gondolunk, amely sok szempontból elmaradott volt kortársaival szemben, viszont olyan újításokat – többek között az azóta is csak utánzott, de felülmúlhatatlannak bizonyuló felhasználói felületet – hozott az okostelefonok piacára, amely iránymutató volt a többi gyártó számára. Aztán persze az új generációs iPhone-ok hardveres és szoftveres tudása is bővült, a konkurencia pedig azóta is etalonként kezeli az almás telefont.

E mellett a siker zálogaként az iPod mögött anno ott állt az iTunes zenebolt (amely azóta filmes szempontból is igencsak kinőtte magát), az iPhone-hoz tökéletes háttérnek bizonyult e mellé az App Store (több tízezer minőségi szoftverrel), az iPadnál pedig e kettőhöz még megkapjuk az iBookstore-t is (reméljük majd itthon is).
Persze az iPadnál is akadnak bosszantó szoftveres hiányosságok, mint például az iPhone-ból is sokak által hiányolt multitask vagy Flash Player hiánya. Az iPhone OS ugyan multitask, de ebből a külső fejlesztők alkalmazásai nem igazán profitálhatnak, amit elsősorban a rendszer zökkenőmentes működésének biztosításával magyaráz a cég.
A Flash-lejátszó hiánya már érdekesebb történet, amelynek a végére mi is nagyon kíváncsiak leszünk, hiszen elvileg már létezik Flash iPhone-ra, csak rejtélyes okokból még nem jutott el a nagyközönséghez. A Flash CS5-ben pedig akár natív iPhone-alkalmazásokat is összedobhatunk majd, ami azért valamiféle együttműködést csak sejtetni enged az Apple és az Adobe között...
Az Apple tehát beékelt egy új terméket a népszerű iPhone/iPod Touch és a MacBook/MacBook Pro termékcsaládok közé anélkül, hogy azok további sikerét kockáztatta volna. Igaz, szerintünk a MacBook Airre azért most sikerült komoly csapást mérni házon belül, de minden bizonnyal számoltak a dologgal Cupertinóban is.

Az iPad megjelenése teljesen megfelelt az Apple hagyományainak: szűnni nem akaró előzetes pletykák után jött a jól felépített bejelentés, a készülékbe pedig nem tettek bele elsőre mindent, amit vártunk, de annyit elintéztek, hogy ne lehessen szó nélkül elmenni mellette. És talán azt is, hogy új irányvonalat vegyenek az eddig netbook néven ismert számítógépek és új mederbe terelődjön az elektronikus és nyomtatott sajtó, illetve a könyvkiadás.