2009. október. 20. 07:50
hvg.hu
Utolsó frissítés: 2009. október. 19. 22:17
Tech
Akár ötezer éves is lehet a Görögország partjainál elsüllyedt város
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezései új megvilágításba helyezték a legrégebbi víz alatti város történetét. A nemrégiben talált leletek tanúsága szerint az elsüllyedt település akár ötezer éves is lehet.
A kutatók a görög kormány különleges engedélyével kezdtek vizsgálatokba az Athéntól dél-nyugatra található területen – adta hírül a BBC. A legújabb víz alatti régészeti technológiák alkalmazásával pedig olyan leletekre bukkantak, amelyek szerint a Pavlopetri nevű település – amelyet a világ legrégebbi elsüllyedt városaként tartanak számon – akár 5000 éves is lehet. Ez annyit jelent, hogy a város akár ezer évvel is öregebb lehet, mint korábban gondolták.
A felfedezés túlszárnyalta a szakemberek elképzeléseit a kutatócsoport vezetője, Jon Henderson, a University of Nottingham munkatársa szerint.
„Egészen egyedülálló terület, ahol a teljes városkép átlátható a tengerfenéken” – magyarázta a kutató a BBC-nek adott interjújában. „Látszódnak az utcák, a lakóépületek, udvarok, sírhelyek, és olyan építmények, amelyek valaha vallásos szentélyek lehettek. Különösen fontos, hogy kikötővárosról van szó, ezért nagyon értékes régészeti anyagot találtunk arra nézve, hogy a bronzkorban hogyan zajlott a tengeri kereskedelem.”
A legfontosabb felfedezés egy Megaron nevű, óriási, négyszögletű terem, amely szintén a bronzkorban épült. A kutatók emellett több mint 9000 négyzetméternyi új épületet találtak, köztük egy kriptát, amely egyedülálló a maga nemében.
„Nagyon ritka kincsekre bukkantunk, amely azért különösen jelentős, mivel egy olyan víz alatti területről van szó, amelyet soha nem foglaltak el, ezért egy időkapszulához hasonlítható: a múlt egy szeletébe nyújt betekintést” – magyarázta Elias Szpondilisz, a munkálatokat felügyelő görög kultuszminisztérium víz alatti régészeti kutatásokért felelős vezetője.
„A területen fellelt kerámiák átfogó és kivételes képet nyújtanak a végső neolitikus korszak minden részét illetően” – tette hozzá Kriszanti Gallou, a University of Nottingham kutatója.
A csapathoz csatlakozott Nicholas Flemming tengeri geo-archeológus is, aki 1967-ben felfedezte a területet.
A Pavlopetri Underwater Archeology Project 2009 előreláthatóan öt éven keresztül kutatja a térséget, s a tervek szerint feltérképezik Pavlopetri fejlődését és történetét. A teljes kutatási anyagot 2014-ben hozzák nyilvánosságra.
A felfedezés túlszárnyalta a szakemberek elképzeléseit a kutatócsoport vezetője, Jon Henderson, a University of Nottingham munkatársa szerint.
Jól látható az egykori épület alaprajza a víz alatti felvételen © AP |
„Egészen egyedülálló terület, ahol a teljes városkép átlátható a tengerfenéken” – magyarázta a kutató a BBC-nek adott interjújában. „Látszódnak az utcák, a lakóépületek, udvarok, sírhelyek, és olyan építmények, amelyek valaha vallásos szentélyek lehettek. Különösen fontos, hogy kikötővárosról van szó, ezért nagyon értékes régészeti anyagot találtunk arra nézve, hogy a bronzkorban hogyan zajlott a tengeri kereskedelem.”
A legfontosabb felfedezés egy Megaron nevű, óriási, négyszögletű terem, amely szintén a bronzkorban épült. A kutatók emellett több mint 9000 négyzetméternyi új épületet találtak, köztük egy kriptát, amely egyedülálló a maga nemében.
„Nagyon ritka kincsekre bukkantunk, amely azért különösen jelentős, mivel egy olyan víz alatti területről van szó, amelyet soha nem foglaltak el, ezért egy időkapszulához hasonlítható: a múlt egy szeletébe nyújt betekintést” – magyarázta Elias Szpondilisz, a munkálatokat felügyelő görög kultuszminisztérium víz alatti régészeti kutatásokért felelős vezetője.
„A területen fellelt kerámiák átfogó és kivételes képet nyújtanak a végső neolitikus korszak minden részét illetően” – tette hozzá Kriszanti Gallou, a University of Nottingham kutatója.
A csapathoz csatlakozott Nicholas Flemming tengeri geo-archeológus is, aki 1967-ben felfedezte a területet.
A Pavlopetri Underwater Archeology Project 2009 előreláthatóan öt éven keresztül kutatja a térséget, s a tervek szerint feltérképezik Pavlopetri fejlődését és történetét. A teljes kutatási anyagot 2014-ben hozzák nyilvánosságra.