2009. október. 02. 12:18 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. október. 02. 12:14 Tech

Tánc vagy autó jut eszünkbe kedvenc zenéinkről, nem emberek

Keveset tudunk arról, hogy miként idéznek fel bennünk emlékeket vagy érzéseket egyes zenék, hogyan térnek el ezek azoktól az emlékektől, amiket például képek vagy illatok keltenek bennünk. Amerikai kutatók egyetemistákkal végeztek vizsgálatokat - írja a Daily Galaxy.


Petr Janata, a Kaliforniai Egyetem kutatója és társai azt vizsgálták, hogy az egyes zeneszámok milyen emlékeket keltenek a mai egyetemistákban. 329 diáknak mutattak fejenként harminc számot abból az időszakból, amikor 7-19 évesek voltak. A diákoknak minden egyes számnál le kellett írniuk, mennyire ismerős, kedvelik-e vagy sem, illetve válaszolniuk kellett arra, hogy a zene felidéz-e bármilyen emléket és miről - emberről, helyről vagy eseményről -, valamint milyen szavak jutnak eszükbe az egyes emlékekkel kapcsolatban. (A kísérlet során felhasznált zenék az egyes év száz legnépszerűbb pop, illetve R&B slágerei közül kerültek ki.)

Az egyetemisták általában a számok felét ismerték fel és minél ismerősebb volt számukra egy-egy szám, annál erősebb volt a felidézett emlékek erőssége is - összességében a zenék 30 százaléka ébresztett a hallgatókban emlékeket. Az életkor nem volt befolyásoló tényező - az a szám, amit hétévesen hallgattak, ugyanolyan eséllyel idézhetett fel emléket, mint az, amit tizenhét évesen ismertek meg. A kellemesnek ítélt számok nagyobb eséllyel idéztek fel emlékeket, mint a nem kellemesek, a kutatók viszont további vizsgálatokat szánnának annak megállapítására, hogy kedvenc számaink idézik-e fel az emlékeket, vagy az emlékek miatt válnak-e egyes zenék nagyobb favoritokká a többinél. A kutatók szerint érdemes lenne azt is megnézni, hogy a más forrásokból - például képek vagy szavak által felidézett - származó emlékek mikkel kapcsolatosak - a zenei emlékek nagy része ugyanis tánccal vagy autókkal kapcsolatos.

Janata már korábban is végzett kutatásokat a témában a New Hampshire-i Dartmouth Egyetem kutatójaként, és azt állítja: a homlok mögött meghúzódó régió, a rosztromediális prefrontális agykéreg a zenei hangzást dolgozza fel, ugyanakkor az érvelés és az emlékek felidézése közben is aktív, valamint az érzelmi és nem érzelmi információk közti kapcsolatért felelős többek között - eredményeik pedig azt mutatják, szoros kapcsolat van a zene, az érzelmek és az agy között.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.