A kísérletekben újraprogramozott pluripotens bőrsejteket (az angol megnevezés alapján iPS sejteket) használtak, amelyek létrehozásáról először két éve számolt be a csoport. Ennél a technikánál rábírják a felnőtt testi sejteket, hogy állítsák vissza biológiai órájukat a nullához közeli állapotra, mintha embrionális őssejtek lennének. A néhány napos embrióból kivett embrionális őssejtek még minden irányba, bármilyen sejttípussá képesek átalakulni, omnipotens sejteknek is nevezik őket.

Ha ilyen tulajdonságú sejteket egérmamák méhébe ültetnek, egészséges egérkölykök születhetnek. A kínai kutatók sikeres kísérlete azt jelenti, hogy elméletileg lehetséges klónozni valakit közönséges, felnőtt bőrsejtjeiből kiindulva - ám a szakértők gyorsan elhatárolódtak e feltevéstől.

"Etikátlan lenne megkísérelni az iPS sejtek felhasználását az emberi szaporodásban. Fontos, hogy a tudományban létezzenek etikai határok" - mondta Fanyi Zeng, a Sanghaji Csiao Tong Egyetem orvosi genetikai intézetének munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A kínai tudományos akadémia állami reproduktív biológiai laboratóriumában a Csi Csou által vezetett csoport iPS sejteket hozott létre az egerek kötőszöveteiben található fibroblaszt sejtekből kiindulva. A bőrsejtekből a kínai kutatók 37 őssejtvonalat hoztak létre, ezek közül három vezetett élethez. A legjobbnak bizonyult őssejtvonalból született egerek között volt olyan is, amely kilenc hónapig élt - mondta el Zeng. Tájékoztatója szerint összesen több mint száz második, illetve hasonló számban harmadik generációs egér jött világra a kísérlet eredményeként, ami bizonyítja a rendszer erősségét és termékenységét.

Az őssejtek a test mestersejtjei, amelyekből a szövetek, a szervek és a vér felépül. Az embrionális őssejtek a leghatékonyabbak, mert belőlük még bármilyen szövettípus kialakulhat, ám etikai okokból felnőtt testi sejtekből kiindulva is zajlanak világszerte őssejtkutatások.

Sarkadi Balázs akadémikus, az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársa, az MTA és a Semmelweis Egyetem közös Membránbiológiai Kutatócsoportjának vezetője elmondta, hogy a most közölt kísérleti eredmények logikus következményei annak a már két éve felismert lehetőségnek, hogy szöveti sejtek visszaprogramozhatók embrionális típusú, korai őssejtekké. "A megfelelő gének beültetése vagy aktiválása mintegy letörli az érett szöveti sejtek, például bőrsejtek memóriáját, és a sejt visszatér ősi állapotába, amikor még valamennyi sejt- vagy szövettípust létre képes hozni. Az iPS őssejtvonalak ma már rendelkezésre állnak a szöveti fejlődés, a genetikai betegségek vagy éppen a daganatok kutatására. Ugyanakkor mindeddig nem sikerült ilyen iPS, embrionális jellegű őssejtekből élő állatokat létrehozni - most ez a fontos lépés is megtörtént" - kommentálta a Nature-ben megjelent eredményt a nemzetközi hírű kutató.

Sarkadi szerint mindez bizonyítja, hogy a technológia egyértelműen alkalmas az új biológiai lehetőségeket adó állatklónozás kivitelezésére is. "Az emberi klónozás természetesen veszélyes és értelmetlen kalandozás lenne" - tette hozzá. Az indukált őssejtek esetében még mindig nagyon sok problémát jelent a bejuttatott gének esetleges káros, daganat-okozó hatása, így az embrionális vagy az iPS sejtek orvosi alkalmazása még számos megelőző kutatást igényel.

"Magyarországon egér iPS sejtekkel már dolgoznak a gödöllői Szent István Egyetemen, a Debreceni Egyetemmel közösen pedig most indul nálunk is az emberi iPS sejtekkel való munka" - közölte Sarkadi Balázs.