Az ELI-projekt egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél nagyságrendekkel nagyobb teljesítménysűrűségű, rendkívüli tudományos jelentőségű kutató szuperlézer megépítését célozza összeurópai összefogással. A projekt az európai kutatási infrastruktúra stratégiai tervében szereplő jelentős nagyberendezések egyike.

Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese elmondta: az ELI előkészítő projektjében francia irányítással tizenhárom ország vesz részt a berendezés terveinek kidolgozásában. A berendezés megépítésére szóló helyszínpályázaton Magyarország mellett Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia versenyzett. Az ELI-programbizottság legutóbbi, párizsi ülésén az a vélemény alakult ki, hogy önmagában egyik pályázó ország javaslata sem elég erős miden szempontból a helyszín kiválasztásához, ezért a pályázókat integrált programjavaslat kidolgozására kérték.

Vlastimil Ruzicka cseh oktatási, ifjúsági és sport-miniszterhelyettes és Lippényi Tivadar közös cseh-magyar javaslat kidolgozásában állapodtak meg. A két ország tudományos és szakmai kompetenciája miatt a magyar és a cseh fél komoly esélyt lát arra, hogy az ő javaslatukat ítélik a legjobbnak októberben.

A berendezés építésének 2011-2014-re becsült összköltsége 400 millió euró. Az első jelentősebb bővítésig tervezett 20 éves üzemidő alatt üzemeltetési költsége évente 50 millió euró. A költségeket az országok önrésze mellett az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozzák.

Az ELI európai kutatási infrastruktúraként közös irányítással, egységes szervezeti keretek között, két központtal  - Prága és Szeged - jönne létre. A fejlesztéseket ezen a két helyszínen végeznék, a kutatás több száz tudósnak adna munkát.

A magyar és a cseh fél szerint a nagyberendezés megépítése hozzájárul az országok és a közép-kelet-európai régió felzárkózásához a tudományos világ élvonalához. A beruházás jellegénél fogva húzóerőként hat a kapcsolódó tudományok és az alkalmazási területek fejlődésére, a helyi gazdaság technológiai színvonalára, segíti innovációs és ipari parkok, innovációs szolgáltatások megtelepedését, valamint hozzájárul további fejlesztések elindulásához.

A sajtótájékoztatón kiosztott ismertető szerint az ELI lesz a világon első olyan berendezés, amellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással, az úgynevezett ultrarelativisztikus tartományban lehet majd vizsgálni. Kaput nyit a fizika új területeire, és olyan új műszaki fejlesztéseket alapoz meg, mint a relativisztikus mikroelektronika és a kisméretű lézeres részecskegyorsítók.

Az ELI jelentős hatást gyakorol majd az anyagtudományok, a gyógyászat  és a környezetvédelem több területére is. A berendezéssel olyan rövid időtartamú fényimpulzusok állíthatók majd elő, amelyekkel megfigyelhetők lennének akár a molekulákon belüli elemi folyamatok is.