A kutatók közlése szerint először sikerült azonosítani a gyermeki vonások által aktivált agyterületet. "Az eredmények betekintést engednek az emberi gondoskodás biológiai alapjaiba. Neurofiziológiai magyarázattal szolgálnak arra, mi vesz rá minket, hogy mindennel törődjünk, ami egy kicsit is hasonlít egy babára" - mondta Glocker.

A biológus a vizsgálathoz babafényképeket változtatott meg. Ugyanazt a babát nagyobb vagy kisebb szemmel, illetve különösen kerek vagy keskeny arccal ruházta fel. Gyermektelen nőknek mutatták meg a fényképeket, agyműködésüket funkcionális mágneses rezonancia tomográfiával mérték - számolt be a Die Welt című német lap online kiadása.

A kutatók a gyermeki sémák gyarapodásával, azaz az arcok egyre bájosabbá válásával növekvő aktivitást mértek a nucleus accumbens-ben, az agy motivációért, az örömérzetért és jutalmazásért felelős régiójában. Emellett más agyterületek is dolgoztak ilyenkor, például azok, amelyek az arcok feldolgozásánál és a figyelemnél jutnak szerephez.

A kutatók úgy vélik, hogy a férfiaknál is hasonló agyi folyamatok mehetnek végbe ilyenkor. "A jutalomközpont megmozgatása jelentheti azt a neurofiziológiás folyamatot, amely által a gyermeki séma előhívja a gondoskodást - méghozzá a gyermek és a megfigyelő közti rokonságtól függetlenül" - mondta Glocker. A tanulmány az amerikai tudományos akadémia szakfolyóiratában (PNAS) jelent meg.