A varjúfélével folytatott kísérletek során kiderítették a kutatók, hogy a kézzel nevelt madarak jócskán vártak a táplálkozás elkezdésével, ha egy idegen személy figyelte őket. Ha azonban a személy elfordult, akkor a habozásnak is vége szakadt - ugyanúgy, mint amikor egy ismerős személy szegezte rájuk tekintetét.

Ezen kívül a csókák információt szereztek a tekintet irányából is: megtalálták az eldugott táplálékot, ha a kutatók tekintete köztük és a rejtekhely között vándorolt. Ha azonban a kutatók csukott szemmel mutattak fejükkel a megfelelő irányba, csődöt mondott a madarak tudománya - nem találták meg a finom falatot.

A cikkben azt írják a kutatók, hogy a legtöbb eddig vizsgált állatfaj, többek közt a kutya és a csimpánz, nem reagál az emberi tekintet irányára. A csókák teljesítménye ezért figyelemreméltó igazán. A kutatók mindazonáltal megjegyzik, hogy a vizsgálati eredmények nem feltétlenül a csókák természetes ösztöneit tükrözik. A szem figyelése akár az emberhez fűződő szoros viszonyuk, szocializációjuk eredményeképp is létrejöhetett.