Egyre értékesebbek a frekvenciák - pedzegette nemrégiben Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke. Azt már csak a piaci szereplők teszik hozzá, hogy mindenképpen értékesek: ha az NHH kiírja a frekvenciahasználatra szóló pályázatot, akkor az új szereplőknek, ha pedig nem, akkor a már piacon lévőknek. Mindenesetre a HVG értesülése szerint - bár ezt az NHH szóvivője nem erősítette meg - a hatóságnál elkészült a 2004-ben megmaradt, harmadik generációs (UMTS), széles sávú mobilszolgáltatásra alkalmas blokkra kiírandó pályázat tervezete (emellett az évek óta parlagon heverő, egykori 06/60-as hívószámú Westel-ősmobil 450 megahertzes frekvenciáját és a nagy sebességű adatátvitelhez szükséges gerinchálózati bekötést egyszerűsítő 26 gigahertzes frekvenciát is áruba bocsátanák). Ezzel elvileg megnyílik az út egy új, negyedik mobilszolgáltató piacra lépése előtt.

© Stiller Ákos

A magyarországi mobiltrojka feje fölül négy évvel ezelőtt évekre elhárult az újabb konkurencia veszélye, mivel az NHH a harmadik generációs tenderen a negyedik blokkra beadott ajánlatokat érvénytelennek találta. Ezzel bebetonozta az igen erős érdekérvényesítő hírében álló hármas, a Magyar Telekom Nyrt., a Pannon GSM Távközlési Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. piaci pozícióját (HVG, 2004. december 18.). Meglehetősen hosszú időre, hiszen az NHH a 2004-es tender alapján csak arra vállalt kötelezettséget, hogy a következő két évben nem ír ki újabb pályázatot, ezt a moratóriumot azonban két évvel megtoldotta. Sőt a trendet a még Kóka János vezette gazdasági tárca azzal is erősítette, hogy tavaly a Magyar Telekom és a Pannon lejáró, 900 megahertzes koncessziós szerződését gyakorlatilag automatikusan meghosszabbította, szerény 10-10 milliárd forint ellenében (HVG, 2007. május 12.). Licit vagy pályázatkiírás lehetősége fel sem merült.

Bár azt nem lehet állítani, hogy jelenleg nincs verseny a mobilpiacon, a stagnálás jelei azonban mutatkoznak. A telítődő piacon csak lassan szaporodik a mobil-előfizetők száma, a legfrissebb, júliusi adatok szerint egy hónap alatt 61 ezerrel nőtt ez a kör, száz lakosra 115,5 mobil jutott az egy évvel korábbi 102,3-hez képest. A piac megmerevedését mutatja, hogy a három szolgáltató részesedése 2006 eleje óta gyakorlatilag változatlan: a Magyar Telekom mobilüzletága, a T-Mobile 44 százalékkal őrzi vezető pozícióját, a Pannon az előfizetők 35, a Vodafone közel 21 százalékát mondhatja a magáénak. Az elmúlt két évben nem nőtt az összbevétel, miközben a bevezetett díjcsomagok sem hoztak jelentős árcsökkenést. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy az előfizetők vonakodnak a szolgáltatóváltástól, az NHH-Tárki felmérése szerint a fogyasztók mindössze 18 százaléka cserélt valaha is mobilcéget. Mozgás jószerével csak a széles sávú mobilinternetben mutatkozik, ahol a mobiltársaságok már az összesen 545 ezer vezeték nélküli előfizetés 81 százalékát mondhatják a magukénak. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az összesen csaknem 2,1 millió netes előfizetésből 436 ezerre nőtt a világhálót mobilon böngészők száma. Ezen a piacon valóban viharos a bővülés üteme: míg a netelőfizetések száma az elmúlt egy évben 33 százalékkal nőtt, a vezeték nélkülieké 67 százalékkal.

Követ dobna az állóvízbe egy új szolgáltató piacra lépése, hiszen csak olcsóbb tarifákkal csábíthatna magához ügyfeleket. Továbbá a becslések szerint több százmillió eurós beruházás mielőbbi megtérülése érdekében igyekezne a virtuális mobilszolgáltatókat - akik a meglévő mobilosok infrastruktúráját használnák - is beengedni a piacra. Utóbbiak egyelőre Magyarországon nem jutottak lehetőséghez, mert eddig nem sikerült megállapodniuk a piacon lévő mobilosokkal az infrastruktúra használati díjáról. Az NHH pedig ebbe az egyezkedésbe nem avatkozik bele, miután az egységes hírközlési törvény a mobilosokat nem kötelezi infrastruktúrájuk átadására úgy, mint a vezetékes piac szereplőit.

Pedig ahol működnek virtuális szolgáltatók, ott kisebb a piaci koncentráció - ez olvasható ki az alternatív távközlési szolgáltatók európai érdek-képviseleti szervezetének (ECTA) összehasonlító elemzéséből. E szerint virtuális szolgáltatók hiánya esetén a két legnagyobb mobilszolgáltató összesített piaci részesedése átlagosan 81 százalék, az általuk támasztott versennyel pedig 73 százalék, és utóbbi esetben a fogyasztók mintegy 10-20 százalékkal olcsóbban jutnak a szolgáltatáshoz. Németországban például néhány hete a legnagyobb magántulajdonú televízió, az RTL vágott bele a mobilbizniszbe, és rögtön azzal nyitott, hogy legnagyobb riválisa, a BILDmobil 0,1 eurós belföldi percdíját 0,09 euróra (23,90 forintról 21,50-re) faragta le.

A hazai triumvirátus természetesen egészen másként látja a helyzetet - derült ki az NHH júliusban tartott piacszondázó nyilvános meghallgatásán. Ezen a Magyar Telekom Nyrt. szakértője, Fiala Károly úgy vélekedett: ahogy 2004-ben történt, most sem fog elkelni a negyedik spektrumkészlet, mert sokkal kedvezőtlenebbek a piaci körülmények. Marchart Pál, a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese pedig leszögezte, a piac egy negyedik infrastruktúrát nem képes finanszírozni. Ezért Drozdy Győzővel, a Pannon vezérigazgató-helyettesével együtt azt szorgalmazta, hogy a 900 megahertzes frekvencián a három meglévő társaság nyújthasson UMTS-szolgáltatást, holott ezt a lehetőséget a negyedik blokk (900, 1800 és 2100 megahertzes spektrumkészlettel) értékesítési szándéka lehetetlenné tenné. Fiala még messzebb ment, egyenesen amellett érvelt, hogy a negyedik blokk teljes spektrumkészletét a meglévő szolgáltatók között ossza szét az NHH. A 900 megahertzes tartomány ostroma mindenesetre meg is kezdődött, a Vodafone az NHH engedélyével most teszteli a Tószegen e frekvencián kiépített mobilinternet-szolgáltatását. Ez a kísérlet erős gazdasági előnyökkel kecsegtet, hiszen az eredetileg hangalapú GSM-szolgáltatásra kijelölt 900-as hálózat kiépítése 50-60 százalékkal olcsóbb, mint a mobilinternetezésre kijelölt 2100-asé.

Nem tesz jót a versenynek az sem, hogy a piacon csak egyetlen szereplő tud úgynevezett három vagy négy az egyben típusú szolgáltatást nyújtani - állapította meg Zsembery György, az Invitel Távközlési Zrt. vezérigazgató-helyettese, arra utalva, hogy csupán a T-Com-csoport képes egy cégér alatt telefonos, televíziós, internetes szolgáltatásra, vezetéken és mobilon. A magyarországi vezetékes piac második legnagyobb szereplője - mint azt korábban többször is leszögezte - mobillal tenné teljessé repertoárját, aspirálna a negyedik helyre. Zsembery szerint 1 millió ügyfelükkel alkalmasak is e feladatra. Hozzátéve, hogy a tapasztalatok alapján három-négy éven belül 5-10 százalékos piaci részesedést tudnának elérni, persze megfelelő szabályozói támogatás mellett, amivel a licencdíj, a belföldi roaming- és a hívásvégződtetési díjak versenypártoló megállapítására utalt. Kicsit cifrázza a helyzetet, hogy az Invitelt tulajdonló amerikai HTCC-ben lévő 68 százalékos dán TDC-részt eladásra hirdették. A TDC-pakettre rástartoló három jelentkező között ott van a norvég Telenor is, amely a Pannonban érdekelt. Így amennyiben a Telenor bevásárol a HTCC-be, az Invitel nem vehetne részt új magyarországi mobillicenc-pályázaton.

A potenciális pályázók közé sorolják hírközlési berkekben a DigiTV román tulajdonosát, míg a kábelnagyhatalom UPC Magyarország Zrt.-t kevéssé valószínűsítik. Kérdés, hogy a tavalyi év végén, a Pesti Csoport és offshore cégek által alapított Telekom 4 Magyarország Távközlési Zrt. (HVG, 2007. december 22.) csak a virtuális szolgáltatás iránt érdeklődik-e, vagy a mögötte álló - eddig meg nem nevezett - befektetők elég erősek a mobiltenderhez is.

Nem titkolja viszont vételi szándékát a 450 megahertzes frekvenciára a bő egy éve létre hozott, 61,77 millió forint alaptőkéjű Mobile Wireless Broadband Hungary Távközlési Zrt. A ciprusi bejegyzésű Transcontinental Digital Communications Finance Ltd., Puskár József Attila és a Corpore Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által jegyzett társaság kifejezetten azzal a céllal alakult meg, hogy e frekvenciát hasznosítsa harmadik generációs technológiával - mondta a HVG-nek Rácz Zsolt, a cég vezérigazgatója, az egykori informatikai minisztérium volt államtitkára. Tulajdonképpen ezzel egy ötödik mobilkonkurens is megjelenhetne, igaz, nem a hangszolgáltatás piacán, hanem a széles sávú adatátvitelben. Rácz elmondása szerint a nemzetközi befektetői hátterű, az orosz piacon referenciával rendelkező tulajdonosok mintegy 100 millió eurót áldoznának a szükséges beruházásokra.

VITÉZ F. IBOLYA