A NADA a jelenlegi hálózatcentrikus architektúrát mentesítené, azaz az adatok nem adatközpontokból érkeznének az internetes gerinchálózatokon keresztül, hanem az adatok kvázi az "internet szélén", a felhasználók oldalán lennének tárolva.

Az információk adatközpontokban való tárolása költséges, tárhely- és energiaigényes, a jelenlegi rendszer fenntartása pedig abszurdnak tűnik, ha belegondolunk, a zenék, videók vagy például a sokfelhasználós online játékok esetében már nem feltétlenül a PC a végeszköz, inkább egy játékkonzol vagy egy Európában is már igen ismert, triple-play rendszerek alapjául is szolgáló set top doboz adja az alapot. A set topok önmagukban is jól hűtött eszközök, amelyekben egyre gyorsabb és energiatakarékosabb processzorok, valamint egyre kisebb méretű és nagyobb kapacitású tárhelyek találhatóak.

Dr. Max Ott, a fejlesztésért felelős NICTA kutatási menedzsere szerint úgy is létre lehetne hozni egy adatközpontot, hogy annak funkcionalitását leosztanánk többszázezer otthoni set top között, azokat pedig fájlcserélő technológiával vérteznénk fel - az eszközökből így kollektív adatközpontot lehetne varázsolni, amelyen a YouTube videóit, a Flickr képeit és számos más tartalmat lehetne tárolni. A set top boxok felépítése ennek megfelelően változna, gyakorlatilag félbevágnák ezeket:  az egyik fél az eddigi televíziós-internetes-telefonos szolgáltatásokat tudná nyújtani a felhasználóknak, a másik fél pedig maga az adatközpont lenne.

A rendszer képességeit még egyelőre nem tesztelték a gyakorlatban, a projekthez azonban már kilenc iparági szereplő csatlakozott, többek között a Thomson SA set top-gyártó, illetve egy európai szolgáltató, a Telefonica is.