A Luna Gaia névre keresztelt projekt készítésében 30 űrkutató vett részt. A bázis zárt rendszerű, azaz a benne lévő szinte összes anyag újrafeldolgozásra kerül, külső alapanyagforrásokra pedig nincsen szükség. Míg az ISS nemzetközi űrállomáson a recikláls kémiai reakciókon alapul, James Chartres űrmérnök sokkal biztosabbnak ítéli a biológiai reakciókkal működő anyagvisszaforgatást, ehhez mikroorganizmusok betelepítése szükséges.

Így került a Luna Gaia tervei közé az Európai Űrügynökség által kifejlesztett MELiSSA (Micro-Ecological Life Support System Alternative) technológia, amely mikrobákkal tisztít vizet, szén-dioxidot reciklál és ehető anyagot alakít át szemétből. Az asztronauták étele előrecsomagolt élelmiszerkészletek és helyben gondozott zöldségfélék (pl. paradicsom, sárgarépa, mogyoró, fejes saláta és búza) keveréke lenne. Bizonyos algatípusok (pl. Spirulina és Chlorella) más vitaminokat, ásványokat és nyomelemeket biztosítanának. A diéta főként vegetáriánus lenne, de fehérjét gyorsan kitenyészthető halakból is lehetne nyerni - a bázis emiatt is alkalmazná a CEBAS (Closed Equilibrated Biological Aquatic System) rendszerű zárt akváriumot.

Az űrbázis még egy jó ideig nem próbálható ki. Chartres szerint körülbelül 20-30 év kell a pályázati pénzek megszerzésére és a Luna Gaia gyakorlati megvalósítására, amelyet vélhetően a Holdon és a Marson valósítanak meg először.