Nyolcmillió éve ilyen © sxc.hu

A New Jersey-i Rutgers Egyetem kutatói Kay Bidle vezetésével nyertek ki 3-5 méterrel az Antarktisz gleccserfelületei alól DNS-mintákat és baktériumokat. A Beacon és Mullins völgyekből szerzett 100,000 és 8 millió év közti jégmintákból különböző életkorú organizmusokat olvasztottak és tenyésztettek ki laboratóriumi körülmények között. A fiatalabb baktériumok kifejezetten gyorsan szaporodtak, a 100,000 éves jégből vett kultúrák átlagosan hetente duplázták meg méretüket.

A 8 millió éves mintában csak egyféle baktériumot találtak, amely sokkal lassabban nőtt, az előzetes vizsgálatok szerint méretét csak 70 naponta képes kétszerezni. A DNS-töredékeket vizsgálva arra jutottak a kutatók, hogy a fagyasztott DNS folyamatosan bomlik le. Felezőideje 1.1 millió év, azaz ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az eredeti örökítőanyagot a kozmikus sugarak lebontsák. A sugárzás kifejezetten erős a Föld pólusainál, ahol a legerősebb a bolygó mágneses mezeje.

Sokak szerint aggodalomra adhat okot, ha az ősi baktériumkolóniák képesek a növekedésre. Ez azt jelenti ugyanis, hogy a globális felmelegedés során egyre több mikroorganizmus kerülhet vissza az ökoszférába az olvadó jéghegyekből. A Rutgers Egyetem egyik kutatója, Paul Falkowski szerint nem kell emiatt aggódni, mivel ez a folyamat több milliárd éve tart már, a felszabaduló életformák pedig nem jelentenek veszélyt az emberek számára. A vízi baktériumok és vírusok ugyanis általában sokkal kevésbé ártalmasak az emberi szervezetre, mint a szárazföldiek.