Francisco de Orellana Trujillo spanyol kutató volt az első, aki a 16. században megpróbálta végigjárni a folyót, de expedícióját harcos nők támadták meg. Ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán az Amazonas nevet, amely visszautal a görög mitológiára. Annak az öt országnak a lakói, amelyen keresztül folyik, más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes - mind az általunk csak Amazonasnak ismert folyam helyi neve.

Annak, hogy az Amazonas sokáig csak a világ második leghosszabb folyójának számított, az volt az oka, hogy a kutatók nem tudtak eljutni a forrásáig. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült ez 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, míg összeállt egy tudományos expedíció, amely megerősítette felfedezésüket.

Az expedícióban részt vett a brazil földrajzi és statisztikai intézet, valamint a nemzeti űrkutatási központ. A kutatók 14 napig követték a folyót járatlan utakon, zord éghajlati körülmények mellet, míg ők is azonosítani tudták a forrást a perui Andok déli részében, 5600 méter magasban a Mismi hegyen. A hegy gleccseréből táplálkozó Apacheta érből ered a hatalmas folyó.

Az expedíció munkájának eredményeit, amelyekhez műholdas felvételek is hozzájárultak, ismertetik a tudományos világgal, és ezután már csak a térképek kiigazítása következik.