Egyre több PC-használó internetes banki műveletekre, vásárlásra vagy internetes árveréshez is használja számítógépét. A Symantec megbízásából a Maxima Kutatócentrum 2007. április végén 572 fő megkérdezésével kutatást végzett a magyar felhasználók online vásárlási és bankolási szokásairól a személyes adatok biztonságának témakörére fókuszálva. Annak érdekében, hogy az online tranzakciókat igénybe vevők attitűdjeit – lehetőség szerint „kilétüket” jobban feltárja a kutatás, a válaszadókat az online bankolás és vásárlás jelenlegi igénybe vétele alapján négy csoportra osztották: akik bankolásra és vásárlásra is használják az internetet, akik csak vásárlásra használják az internetet, akik csak bankolásra használják az internetet, és akik egyik célra sem.

Nagyobb a füstje mint a lángja © PC World

A megkérdezettek döntő többsége rendelkezik otthoni internet hozzáféréssel is, és 56 százalékuk kizárólag otthon használja a világhálót, 31 százalékuk otthon és a munkahelyen is, a többieknek pedig kizárólag csak a munkahelyén van lehetősége az internet elérésére. Az szinte valamennyi válaszadóról elmondható, hogy legalább napi rendszerességgel internetezik, ez megerősítette azt az ismert tényt, hogy rendkívüli ütemben nő a különféle szélessávú kapcsolatok száma, míg a betárcsázós kapcsolatok száma visszaszorulóban van, arányuk a 6 százalékot éri csak el.

Az interneten keresztül történő vásárlás a legelterjedtebb a válaszadók körében, míg bankügyeiket csak a megkérdezettek 43 százaléka intézi a világhálón. Háromból két megkérdezett igénybe vesz valamilyen egyéb, regisztrációhoz kötött internetes szolgáltatást is. A tapasztaltabb internetezők, az átlagosnál magasabb arányban veszik igénybe az online bankolás és vásárlás nyújtotta lehetőségeket.

Online vásárlás

A felmérésben résztvevők 46%-a nyilatkozta, hogy legalább alkalmanként szokott vásárolni az interneten. Azok, akik saját bevallásuk szerint nem vásároltak, leggyakrabban az áru személyes megtekintésének hiányát, valamint a kártya adatainak megadásától való félelmet említik, de sokan indokolják elutasításukat a szállítási nehézségekkel, kényelmetlenségekkel is. Az online vásárlás mellett szóló legfőbb érvek a gyorsaság és egyszerűség, valamint a bevett gyakorlatként működő árengedmény online értékesítéskor. Elsősorban könyveket, elektronikai cikkeket, CD/DVD-t, valamint belépőjegyeket vásárolnak ilyen módszerrel a válaszadók.

Online bankolás

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A válaszadók 43 százaléka használja az internetes bankolási lehetőségeket. Az e-banking elutasításának elsődleges oka a bizalmatlanság, illetve a személyes adatokhoz való illetéktelen hozzáféréstől való félelem. Ezek mellett csak lényegesen kisebb arányban fordulnak elő olyan indokok, amelyek a tapasztalatlanságot, illetve a lehetőségek hiányát jelölik meg az online bankolás mellőzésének magyarázataként. Pozitívumként a gyorsaságot, kényelmet, valamint a banki nyitva tartástól való függetlenséget jelölték meg az online bankolás hívei.

Internet biztonság

A megkérdezettek több mint 90 százalékát aggasztják az internetes csalások, valamint bankkártyához és bankszámlához való illetéktelen hozzáférés. Ennél valamivel kevesebben tartják aggályosnak, hogy egyéb, regisztrációt igénylő internetes tevékenységek során valamilyen személyes adatuk védelme sérülhet. Ennek az aggodalomnak a mértékével nem áll összhangban a ténylegesen visszaélésekben megkárosítottak száma, hiszen csupán a megkérdezettek 5 százaléka volt áldozata valamilyen online csalásnak. A válaszadók közel fele szerint nincs különbség annak tekintetében, hogy a külföldi vagy a hazai oldalak a biztonságosabbak. Az internetezők egy jelentős része a magyar oldalakon keresztül történő vásárlást preferálja, és mindössze 5 százalékuk ítéli biztonságosabbnak a külföldi weboldalakat. A magyar oldalakat biztonságosabbnak tartók többsége az esetleges reklamáció könnyebbsége, valamint idegen-nyelv ismereti hiányosságok miatt véli úgy, hogy tranzakciókat lebonyolítani biztonságosabb a magyar oldalakon keresztül.

A válaszadók 30 százaléka – eltérő okokból ugyan – egyáltalán nem használ semmilyen biztonsági megoldást. Mivel azonban mind a vírusvédelmet, mind pedig a tűzfalas védelmet a megkérdezettek döntő többsége használja, arra a következtetésre jutunk, hogy a válaszadók nem tudják egyértelműen meghatározni, hogy mit foglal magába a „biztonsági megoldás” kifejezés. Egyöntetű az a vélemény, hogy a biztonságról elsősorban az oldal üzemeltetőjének kell gondoskodnia, és bizonyos szerepe van ebben a kérdésben magának az internet szolgáltatónak is. Elgondolkodtató, hogy a vásárló saját felelősségét ezen a téren a megkérdezettek elhanyagolhatónak tartják.

Az internet használati szokások feltételezett változása

A sajtóban megjelenő hírek gyakorlatilag egyforma arányban befolyásolják, illetve nem befolyásolják a válaszadók internethasználati szokásait. Általánosságban megállapítható, hogy minél „gyakorlottabb internet felhasználó” valaki, - azaz minél többféle tranzakciót bonyolít – annál kevésbé befolyásolják használati szokásait a világháló biztonságával kapcsolatos sajtóhírek. A felhasználóbarátabb fizetési módszerek mellett a megkérdezettek két-harmada többet vásárolna az interneten, mint ahogy ezt jelenleg teszi.

Ugyanilyen változtatásokkal a válaszadók fele a jelenleginél gyakrabban igénybe venné az online banki szolgáltatásokat, bár a leginkább „gyakorlott” felhasználók körében szignifikánsan magasabb azok aránya, akik ezen könnyítések hatására sem használnák gyakrabban az e-banki szolgáltatásokat – valószínűleg, akinek igénye van erre, az már most is igénybe veszi ezt a szolgáltatást.