2007. április. 24. 15:14 MTI/hvg.hu Utolsó frissítés: 2007. április. 24. 15:00 Tech

Megduplázható a szélessávú ügyfelek száma másfél év alatt

Magyarországon 2006 decemberében a szélessávú internet kapcsolatok száma elérte az egymilliót, ami a következő egy-másfél évben megduplázható - mondta Papp István, a Cisco regionális igazgatója.

Az utóbbi időben megnőtt a 40-50 éves korosztály regisztrációja a weben, ami azért fontos, mert az ide tartozók jelentős vásárlók lehetnek az interneten is. A decemberi előfizetői szám 25 százalékkal haladja meg a hat hónappal korábbi, és 55 százalékkal az egy évvel azelőtti adatot: ezen belül 28 százalékkal, 476.600-ról 611.000-re nőtt az xDSL, 21 százalékkal, 307.200-ról 373.000-re a kábel-internet, 7 százalékkal 8.800-ról 9.040-re a fix vezeték nélküli és 5 százalékkal, 8.030-ról 8.450-re az egyéb szélessávú kapcsolatok száma.

Az IDC és a Cisco közös felmérése szerint a szélessávú internet napjainkra a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb eszköze, elterjedtsége pedig a gazdaság fejlettségének egyik legjellemzőbb mutatója lett. A Cisco Broadband Barométer második kutatásának bemutatójához kapcsolódóan Papp István ismertette a World Economic Fórum felmérését is. A 2007. márciusi adatok szerint a kutatásban résztvevő 122 ország közül Magyarország 5 helyet előre lépve a 33. helyet foglalja el, az európai rangsorban pedig a 17. helyen áll, többek között Csehországot, Olaszországot, Horvátországot, Törökországot és Lengyelországot megelőzve.

Az ország helyzete a régióban kedvező, mégis érdemes figyelmet fordítani a kutatás három al-indexére, amely a környezet, a felkészültség és a felhasználás szintjét méri. Ezek tekintetében a 28., a 34., illetve a 40. helyet foglalja el Magyarország, ami arra utal, hogy bár az eszközök rendelkezésre állnak, az alkalmazások, a szolgáltatások és a tartalmak terén ehhez képest már nagyobb a lemaradás, a felhasználást tekintve pedig még kedvezőtlenebb a helyzet.

A Cisco Broadband Barométert ismertetve Tom Schwieters, az IDC közép-európai igazgatója elmondta, hogy a felmérés Magyarország mellett a régió több országában, köztük Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Törökországban is méri a szélessávú internet elterjedtségét. A kutatás szerint a szélessávú internet robbanásszerű terjedésével párhuzamosan a magyar piacon drasztikusan csökken a mára elavultnak számító kapcsolt vonali hozzáférések száma, ami tavaly a második félévben 176 ezerről 83 ezerre eset vissza.

Háztartási elérések, piaci verseny (Oldaltörés)

Eközben a szélessávú internet elterjedtsége a háztartások körében 16 százalékról 20 százalékra emelkedett, ez azonban még elmarad az ugyanebben az időszakban mért 38 százalékos európai átlagtól. A barométer szerint az összes magyar vállalkozást tekintve a szélessávú internet elterjedtsége a 2006. év második negyedévi 39 százalékról a negyedik negyedév végére 47 százalékra nőtt. A bővülés elsősorban a kisvállalkozásoknak köszönhető, tekintettel a közép- és nagyvállalati piac telítettségére.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A sávszélesség kapcsán elhangzott: az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország a másodpercenként a 800 kilobites átlaggal egyelőre messze lemarad a 4 megabites európai átlagtól. Tom Schwieters hozzátette: igaz, a mért időszakot követően, 2007 elején több szolgáltató bejelentette, hogy még az idén megteremti ügyfelei számára a gyorsabb internet-hozzáférés lehetőségét, ami nagyban hozzájárulhat e mérőszám javulásához.

A versenykörnyezetről az IDC igazgatója elmondta, hogy a három vezető szolgáltató, a Magyar Telekom, a UPC és az Invitel az előfizetések 70 százalékán osztozott 2006 negyedik negyedévében. Együttes piaci részesedésük 2006 második negyedévében még csak 66 százalék volt.

A kutatásból kiderül az is, hogy a kormányzati intézmények internetes ellátottsága magas, de még mindig van néhány vidéki kormányzati szerv, amely nem rendelkezik szélessávú kapcsolattal. A trendekről Tom Schwieters közölte: nő verseny az előfizetőkért, ami szélesíti a választékot, csökkentheti az árakat, javíthatja a szolgáltatások minőségét és növelheti a lefedettséget.

Az alternatív hálózatok kiépülésével nő a lefedettség a kis településeken és változatosabbá válik a technológiai kínálat. Az állami támogatás szerepe továbbra is fontos marad, növekszik az önkormányzati fenntartású hálózatok száma, és terjednek az e-kormányzati megoldások.

Hirdetés