1999-ben fedezték fel az éhséghormonnak elnevezett ghrelin-vegyületet, amely az üres gyomor nyálkahártyájában termelődve az agy egy bizonyos területét, a hypothalamust  aktiválja, hogy jelezze, ideje asztalhoz ülni - olvasható a MedNovosztyi című orosz hírportálon.

A Yale Egyetem kutatói állatkísérletek során arra a megállapításra jutottak, hogy az éhséghormon ugyancsak hatással van a tanulásért és a memóriáért felelős agyterület, az úgynevezett hippocampus-ra is, ahol növeli az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) számát.

A tudósok olyan laboratóriumi célokra kitenyésztett egerekkel folytattak kísérleteket, amelyeknél hiányzott a ghrelin kiválasztásáért felelős gén. Mint kiderült, az átlagos egerekhez képest az éhséghormont nélkülöző egyedek hippocampusában 25 százalékkal kevesebb szinapszis alakult ki.

Párhuzamosan a kutatók átlagos egereket ghrelin-injekciókkal kezeltek. A szer hatására szaporodott a szinapszisok száma a hippocampusban, miáltal a rágcsálók lényegesen tanulékonyabbá váltak.

A kutatók szerint e felfedezés révén új memóriajavító gyógyszerek fejleszthetők ki. Ám mielőtt bárki túlságosan megörülne az új "agyfényezőnek, számot kell vetnie azzal is, hogy e készítmények mellékhatásként  jelentős túlsúlyra tehetnek szert.