A kezdeti stádiumban emlékezetkihagyással és viselkedési zavarokkal jelentkező kórkép végső soron az érintettek teljes szellemi leépülésével végződik. E kórképben világszerte jelenleg tizenkétmillió idős ember szenved, s az előrejelzések szerint a betegek száma a fejlett országok lakosságának elöregedésével párhuzamosan tovább növekszik majd - olvasható a NEWS.rin című orosz hírportálon.  

Kaj Blennow, a Göteborgi Egyetem professzora és munkatársai szerint az Alzheimer-kór gyakrabban alakul ki olyan betegeknél, akiknek agy-gerincfolyadékában megszaporodnak bizonyos fehérjék.

A kutatók több éven keresztül vizsgálták 137 enyhe memóriazavarral küszködő idős ember és 39 egészséges önkéntes agy-gerincfolyadékát. Öt év múltán a kísérleti alanyok 42 százalékánál diagnosztizálták az Alzheimer-kórt, 15 százalékánál pedig az öregkori elbutulás más formája alakult ki. Az Alzheimer-kór gyakrabban fejlődött ki olyan betegeknél, kiknek agy-gerincfolyadékában megemelkedett a beta-amiloid és az úgynevezett tau-fehérjék koncentrációja.

A kutatók szerint e vegyületek kimutatása képalkotó diagnosztikai módszerek egyidejű alkalmazásával lerövidítheti, míg a betegeknél megállapítják az Alzheimer-kórt. A betegség ugyan nem gyógyítható, ám a korán megkezdett kezelés enyhítheti annak lefolyását, s javíthatja a betegek életminőségét.