2006. január. 09. 13:49 MTI/hvg.hu Utolsó frissítés: 2006. január. 09. 13:54 Tech

Kergemarha-kór: emberi maradványokat daráltak a marhatápba

Nem kizárt, hogy a főként Angliában óriási károkat okozó, úgynevezett szivacsos agysorvadás (BSE) az emberekről terjedt át az állatokra úgy, hogy a takarmányokba az állati maradványok mellett emberi csontok is kerülhettek – erre a hátborzongató feltételezésre jutottak brit tudósok.

BSE-ben elpusztult marhák. Az emberi fertőzés
nincs kizárva
© AP
A kenti, illetve az edinburgh-i egyetem két kutatójának nyomozásairól a Lancet című brit orvosi folyóiratban megjelent beszámoló azonnal tiltakozásokkal tarkított élénk vitát váltott ki. A csoport feltárta, hogy Nagy-Britannia 1960 és 1970 között a tápszerek és műtrágyák készítéséhez sok százezer tonnányi, állati eredetű csontot és egyéb hulladékot importált. Többen beszámoltak róla, hogy a hulladékot őrlő malmokba emberi maradványok is kerültek, és a Franciaországba érkezett hajószállítmányokban is láttak emberi testrészeket a hatvanas években.

Az importált mennyiség közel fele Bagladeshből, Indiából és Pakisztánból származott. Főleg Indiában a holtakat a helyi szokások szerint elégetik, s a távolról sem mindig teljes hamvasztás után a maradványokat a folyókba dobják, lehetőleg a Gangeszba. A kutatók számításai szerint évente 120 hindu ember hal meg Creutzfeldt-Jakob-kórban , az ő maradványaikat is részben a Gangesz folyóba dobják, s nem kizárt, hogy ezekből is került a szállítmányokba. A Gangesz szennyezettsége számos közegészségügyi problémát okoz, de valószínűleg senki nem gondolt arra a ritka, de fontos lehetőségre, hogy egy Creutzfeldt-Jakob-kórban meghalt ember holtteste milyen veszélyeket rejt magában.

Susarla Shankar indiai neurológus úgy vélte: ha igaz a brit kutatók feltételezése, sok BSE megbetegedésnek kellene előfordulni az indiai szarvasmarhák között is, de eddig egyetlen esetet sem regisztráltak. Azzal is érvelt, hogy a Creutzfeldt-Jakob-kór kifejlődéséhez idő kell, s Indiában a szegények általában nem élnek sokáig.

Csak a prionok 1982-es felfedezésekor vált ismertté, hogy egyes fehérjék DNS nélkül is képesek ártalmatlan változatból káros formájúvá alakulni, s hogy a prion fehérjék túlélik a szokásos, DNS-romboló sterilizálási folyamatokat. Nagy Britanniában 1996-ban tiltották be az emlősökből származó hús és csont származékok állati tápként való felhasználását, nem sokkal azelőtt, hogy 1997-ben a prionok felfedezéséért Nobel díjjal jutalmazták Stanley Prusinert.

Hirdetés