Élettudomány és biotechnológia: stratégia Európáért címmel, 2002 januárjában tette közzé stratégiáját az Európai Bizottság. Az irányvonal meghatározása mellett harminc pontos akciótervet is kidolgoztak. Azóta a Bizottság évente jelentésben értékeli a felvázoltak megvalósulásának helyzetét - az első ilyen beszámolót 2003 márciusában, a másodikat 2004 áprilisában ismertették.

A harmadik, most közzétett jelentés szerint 2004 inkább a megerősödés éve volt, semmint a fejlődésé, írja az EurActiv.com. A jelentés megjelöl valamiféle haladást, ám megállapítja, hogy az európai biotechnológia és annak versenyképessége további javításra szorul. Előrelépésre főként a biotechnológiai újítások védelmét szavatoló 98/44-es bizottsági direktíva alkalmazásában van szükség (ezt az EU-jogszabályt a 25 tagországból csupán 20 alkalmazta), a genetikailag módosított termékek (GMO) új kerettörvényének alkalmazásában, illetve a kutatási és fejlesztési költségek kiegészítésében.

A jelentés szerint át kell gondolni az élettudomány és a biotechnológia szerepét a lisszaboni célok elérésében. Ezért a Bizottság Közös Kutatási Központja (JRC) a múlt héten kutatást kezdeményezett a modern biotechnológia kihívásainak, valamint szociális, gazdasági és környezetvédelmi hatásainak feltérképezésére. A tanulmány eredményeit 2007 közepére várják, s szeretnék, ha annak hatására jelentősen nőne a nagyközönség érzékenysége a biotechnológia témaköre iránt.