Erre a következtetésre jutott Igor Mokrouszov, a szentpétervári Pasteur Intézet kutatója, amikor összehasonlította a népvándorlás adatait a tuberkulózist okozó baktériumok egy bizonyos törzsének genetikai mintáival. Tanulmányát a Genome Research című genetikai folyóirat közölte.

Mokrouszov és munkatársai a Mycobacterium tuberculosis összesen 300 törzsét vizsgálták meg. A kórokozó főként legyengült személyek légzőszerveit támadja meg, majd utána a tuberkulózis (tbc) jellegzetes tüneteit idézi elő. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon naponta ötezer ember hal meg ebben a betegségben. Különösen aggasztja a kutatókat, orvosokat az, hogy egyre több baktériumtörzs válik rezisztenssé minden kezeléssel szemben.

Kevéssé ismert az a tény, hogy a férfiak körében hetven százalékkal több a tbc-eset, mint a nőknél. A tbc ugyanakkor látens, rejtőzködő fertőzés formájában is létezhet, amely teljesen tünetmentes, így tehát észrevétlen marad. Becslések szerint a világ népességének egyharmada hordozója a kórokozónak, és mint ilyen, továbbadhatja a fertőzést.

Mokrouszov csapata főként az egyes törzsek evolúciójával és elterjedésével foglalkozott. Megállapításuk szerint a különös figyelmet érdemlő Peking-törzs harminc-negyvenezer évvel ezelőtt, Közép-Ázsiában jöhetett létre. Ez a baktérium először Szibériába jutott el, később pedig – négy-tízezer évvel ezelőtt – Kelet-Ázsiába. Észak-Európába és Észak-Ázsiába az i. sz. 13. században került, vagyis pontosan a tatárjárás idején. „Lehet, hogy maga Dzsingisz kán volt az, aki behurcolta a baktériumot" – vélik a tudósok.