A nemzetközi szervezet a világ 178 országára kiterjedő felmérésében az úgy nevezett digitális hozzáférési indexet állapította meg annak alapján, hogy az egyes országokban hány vezetékes és mobiltelefon jut száz lakosra, mekkorák az internethez való hozzáférés költségei az egy főre jutó nemzeti össztermék arányában, milyen az iskolázottság szintje, milyen gyorsaságú internet kapcsolat áll a felhasználók részére, száz lakos közül hányan használják az internetet.



Ezeknek a kritériumoknak az alapján Svédország áll az első helyen a világon 0.86 ponttal. Két észak-európai állam - Dánia és Izland - követi, a negyedik helyre pedig Dél-Korea került.



A 178 országot az index alapján négy - magas, felső, közepes és alacsony - csoportba osztották. Az első csoportba 25 ország jutott, Magyarország 0.63 ponttal a felső csoportban van, a ranglistán a 36. helyet foglalja el. A közép- és kelet-európai térségben a negyedik helyen áll Szlovénia, Észtország és Csehország mögött.



Michael Minges, a jelentés összeállítója szerint a felmérés több meglepetéssel és tanulsággal járt. A meglepetések között említette, hogy több ázsiai ország - Dél-Korea mellett Hong Kong és Tajvan - az első tíz között szerepel, s a legutóbbi felméréshez képest a legnagyobb haladást elérő öt ország közül négy szintén ázsiai.



Az egyik legfontosabb tanulságnak azt nevezte, hogy míg mostanáig általános volt az a nézet, amely szerint a technológiai elmaradás az informatikai szakadék leküzdésének egyik legkomolyabb gátja, kiderült, hogy ugyancsak döntő szerepet játszanak az anyagi lehetőségek, illetve az iskolázottság szintje.



Az ITU honlapján (www.itu.int) közzétett felmérés az informatikai társadalomról idén decemberben, Genfben sorra kerülő csúcstalálkozó egyik munkaanyaga. (MTI)