Önkénteseknek napvédő szerek használatáról szóló üzeneteket mutattak a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem munkatársai, miközben "valós idejű" felvételeket készítettek agyuk aktivitásáról. A felvételek elemzése során a kutatóknak pontosabban sikerült megállapítaniuk, hogy használják-e majd a napvédő készítményeket a vizsgálatban résztvevők a következő hét folyamán, mint ahogy előzetesen ők maguk gondolták. 

Mint Emily Falk, az egyik kutató a Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban megjelent tanulmány kapcsán elmondta, azt próbálták megállapítani, van-e az agyban "rejtett bölcsesség". "Sok ember 'elhatározza', hogy megtesz dolgokat, ám később nem teszi meg" - írta közleményében Matthew Lieberman kutatásvezető. Funkcionális mágneses rezonanciás készülékkel (fMRI) azonban a kinyilatkoztatott szándékon túl a valós viselkedést sikerült megjósolniuk a szakembereknek. A készülék mágneses mező segítségével méri az agyi véráramlás változását, megmutatja mely területek aktívak az adott pillanatban. Az így kapott eredmények értelmezése azonban nagy gondosságot igényel. 

A tesztre húsz fiatal férfit és nőt kértek fel, akik egyéb információk közé keverve a biztonságos fényvédelemről hallottak és láttak üzeneteket, miközben agyi aktivitásukat nyomon követték. Emellett kikérdezték az önkénteseket arról, mi a véleményük a napfény elleni védekezésről, tervezik-e ilyen szerek használatát a következő héten. A kísérlet végén minden résztvevő ajándékcsomagot is kapott, melyben egyebek közt fényvédő készítményt is elhelyeztek. 

Egy hét elteltével a kutatók meglepetésszerűen kikérdezték újra az önkénteseket, ezúttal az került szóba, hogy az eltelt hét alatt használtak-e fényvédőszert. Kiderült, hogy az embereknek csak mintegy fele jósolta meg pontosan a készítmények használatát. 

Az fMRI felvételek elemzésekor azonban kiderült, hogy volt egy olyan agyi terület, melynek aktivitása ennél pontosabban, az esetek háromnegyed részében jól megjósolta, mit tesz majd az egyén. Ez a rész a mediális prefrontális kéregnek nevezett agyi terület volt, amely jóval nagyobb az embernél, mint az emberszabású majmoknál. Mint Lieberman elmondta, ez a terület felelős a saját magunkról való gondolkozásért, a preferenciáinkért és az értékeinkért is. A szakemberek úgy vélik, megállapításaik hasznosak lehetnek a későbbiekben az emberek meggyőzése, különböző motivációs üzenetek eljuttatása szempontjából is.