Ha minden a tervek szerint alakul, jövőre tényleg újra MotoGP-futam lehet Magyarországon. A feltételes mód indokolt, hiszen több elvetélt próbálkozáson is túl vagyunk már: a Gyurcsány- és az Orbán-kormány bicskája is beletört a feladatba.
Több mint három évtized után térhet vissza a gyorsasági motorversenyzés két legfontosabb sorozata Magyarországra: a tervek szerint jövőre MotoGP- és Superbike-világbajnoki futamot is rendeznek a Balatonfőkajár melletti Balaton Park Circuit elnevezésű pályán. Hosszú és kacifántos történet zárulhat le azzal, ha tényleg felbőgnek majd a motorok, hiszen a versenyek újbóli idecsábítása a 2000-es évek közepe óta célja volt a mindenkori kormánynak.
A friss, csütörtöki bejelentés szerint a a Superbike-futamot a július 25-27-i, a MotoGP, a Moto2 és a Moto3 versenyét pedig az augusztus 22-24-i hétvégén tartják majd. Az előbbi sorozat mezőnye legutóbb 1990-ben, az utóbbié 1992-ben fordult meg Magyarországon.
A tavaly átadott pálya azonban még nem áll készen erre, a nyomvonalát három helyen át kell építeni, mert ki kell szélesíteni egyes bukótereket, illetve újakat is ki kell alakítani. A munkálatok októberben kezdődnek majd, és március végére, április elejére fejeződnek be. Ezután kaphatja meg a Balaton Park az úgynevezett Grade A licencet a két versenysorozatot is felügyelő Nemzetközi Motorsport-szövetségtől. (A követelményekről itt olvashat.)
A sorozatok tulajdonosa, a Dorna Sports és a Balaton Park most 2025-től 2034-ig szóló szerződést írt alá, vagyis ez idő alatt várhatóan minden évben rendeznek majd ilyen versenyeket a pályán. A feltételes mód azért indokolt, mert már korábban is köttettek ilyen megállapodások, aztán mégsem lett az egészből semmi.
A sávolyi álom
A 2000-es években felvázolt és a mostani MotoGP-s terveknek egyetlen közös pontjuk biztosan van: Talmácsi Gábor, a 125 köbcentiméteres kategória 2007-es világbajnoka. Elsősorban neki volt köszönhető, hogy rendkívül népszerűvé vált itthon a sorozat, amiből aztán szárba szökkent a gondolat, hogy épüljön egy pálya kifejezetten a motorversenyek számára. A beruházáshoz szükséges összeget 52 milliárd forintra becsülték, amelynek nagy részét a Talmácsi csapatát is szponzoráló spanyol Sedesa Investment Group állta volna. A Gyurcsány-kormány által is támogatott építkezéshez szükséges pénz egyik felét saját forrásból, a másikat hitelből teremtették volna elő, a gazdasági világválság kitörése miatt azonban elvesztették a spanyol banki partnerüket, a Magyar Fejlesztési Bank pedig végül hosszas huzavona után nem hagyta jóvá a 15,3 milliárd forintos hitelkérelmüket.
Addigra azonban már megszületett a szerződés a Dornával, amely 2015-ig biztosította a versenyhez fűződő jogokat Magyarországon, s a 2009-es versenynaptárba már be is tette a magyar futamot. A Talmácsi és a kilencszeres világbajnok Valentino Rossi közreműködésével tervezett pálya alapkövét végül 2008 novemberében tették le, a kivitelezés azonban csak a következő nyáron indult meg. Akkor úgy volt, hogy egy évet csúszik majd az ottani első MotoGP-verseny, végül azonban az aszfaltcsík sem készült el soha, amihez az is hozzájárult, hogy a Sedesa Spanyolországban több botrányban is érintett volt, egyebek mellett korrupció és pénzmosás miatt indult eljárás ellene 2009 elején. (A beruházás hátteréről, a létrejötténél bábáskodó politikusokról annak idején itt írtunk részletesen.)
Egészen mostanáig az is kérdéses volt, mi lesz a területtel, amelyen a pálya alapozásáig jutottak el: a múlt héten zárult le a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. hét éve húzódó felszámolása, s a bíróság a cég törlését is elrendelte – írta meg a 24.hu. A mostanra fákkal benőtt ingatlan a Sávolyi Termálcentrum Kft.-hez került, amely a másik vállalkozás legnagyobb hitelezője volt, annak idején közel 3 milliárd forint erejéig jegyeztek be zálogjogot a javára. Akárcsak az előző, az új tulajdonos is spanyol kézben van.
Na, akkor majd Hajdúnánás
Tíz évvel azután, hogy besült a sávolyi beruházás, megint úgy tűnt, hogy belátható időn belül Magyarországon versenyeznek majd világ legjobb motorosai. Hogy a MotoGP mezőnyének befogadására alkalmas, új versenypálya épülhet Kelet-Magyarországon, Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, korábbi debreceni polgármester, a motorozás nagy szerelmese jelentette be 2019 novemberében. Addigra a kormány már szándéknyilatkozatot is aláírt a Dornával arról, hogy 2022-től kezdődően nyolc évre visszatér ide a sorozat.
Az új pálya kiszemelt helyszíne a 17 ezer lakosú, Debrecentől negyven kilométerre fekvő Hajdúnánás lett, ahol Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter 2020 júniusában bejelentette: a „kormány korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypályát épít”, amely mellé a kiszolgáló létesítményeken kívül tréning- és konferenciaközpontot, valamint szállodát is felhúznak – 65 milliárd forintért. Orbán Viktor miniszterelnök akkor erre úgy reagált: „bőgjenek hát a motorok”.
Akkoriban több kalkuláció is készült arra, fel lehet-e a tervezett összegből építeni a létesítményt, valóban lehet-e azt gazdaságosan üzemeltetni és megtérülhet-e valaha a beruházás. Az ezt taglaló, nem kormányközeli médiumokban megjelent cikkek és megszólalások szerint a válasz mindhárom kérdésre határozott nem volt, arról nem is beszélve, hogy a környéken az érkezőket befogadni képes szálláshelyből sem akadt elég. A hvg360-nak akkor a település polgármestere is elismerte: úgy kellene a városba várt sok ezer turista ellátásáról és szórakoztatásáról gondoskodni, hogy Hajdúnánás egy elöregedő alföldi mezőváros, ahonnan a fiatalok már elmentek, máshol keresik a megélhetést.
2021 elején az is kiderült, a Dorna 9 millió eurót kér azért, hogy visszatérjen Magyarországra a sorozat, nem sokkal később pedig a kormány kiemelten fontos közérdekké minősítette a rendezési jog megszerzését. Megtalálták a komplexum tervezőjét is, az egyebek mellett a Debreceni Nagyerdei Stadiont és az Új Hidegkuti Nándor Stadiont is jegyző BORD Építész Stúdiót, amely nettó 4,7 milliárd forintot költhetett a munkára, úgy tűnt tehát, hogy a beruházás, amelynek rövidesen miniszteri biztosa is lett, sínen van.
Decemberben azonban gyülekezni kezdtek a fellegek a projekt körül. A kormány az államháztartás hatalmas hiánya miatt kénytelen volt megkurtítani néhány beruházást, így az előkészítést addigra felügyelő HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitásfejlesztési Ügynökség fejlesztési kiadásait több mint 15 milliárd forinttal csökkentette. 2022 tavaszán kiderült: nem hogy a pálya építése nem indult el, a helyszínt érintő ingatlanokat sem szerezték még meg, s a kormány jelezte a Dornának, hogy egy évet biztosan csúszni fognak. A létesítmény sorsát végül a 2022. őszi beruházásstop pecsételte meg, amelynek keretében az állam háromszáz tervezett projektet állított le 2100 milliárd forint megspórolása érdekében.
Bár az elképzelésből gyakorlatilag semmi nem valósult meg, a területen egy kapavágást sem tettek, az állam a költségvetési beszámolók szerint 2022 és 2024 között 5 milliárd forintot költött el a pálya építésének előkészítésére. Még az idei büdzsé júliusi állapotokat tükröző tervezete szerint is 574 millió forintot szántak erre – írta a G7.
A nevető harmadik?
A Balaton Park Circuit kétségtelen előnye a két másik pályához képest, hogy ez legalább már felépült és tavaly nyár óta működik. Kevésbé szívderítő viszont az a tény, hogy már idén is rendeztek volna rajta Superbike-futamot – és a MotoGP-naptárban is tartalék helyszínként szerepelt –, de a beruházó nem készült el a szükséges módosításokkal, így nem sikerült idejében homologizáltatni.
Ennek a komplexumnak a létrejötte sem volt zökkenőmentes, a megépüléséről szóló első hírek után tíz év telt el, mire megnyílt. Pedig az elkészültét eredetileg 2015-re ígérték, ám az eredeti projekttulajdonos felszámolás alá került. A G7 korábban igyekezett minél többet megtudni róla, aminek során kiderült: az eredetileg becsült összeg közel tízszereséből, nagyjából 200 millió euróból (75 milliárd forint) elkészült létesítmény finanszírozása és tulajdonosi háttere is homályos. Bár a projekt arca az F1 történetének legrosszabb pilótájaként jellemzett, Budapestre települt izraeli üzletember, Hanóch Nísszání – aki 2005-ben a Minardinál versenyzett –, a pálya és az üzemeltető végső tulajdonosát is belize-i cégek mögé rejtették el. Arról pedig, hogy milyen pénzből finanszírozták a beruházást, a lap szerint lényegében semmit sem lehet tudni. Az átadón arról beszéltek, hogy nemzetközi családi vagyonkezelők befektetésiből épült a pálya, a beruházás szakmai vezetője, Oláh Gyárfás azonban korábban azt nyilatkozta a formula.hu-nak, hogy „a létesítményt magyar kötődésű nemzetközi konzorcium finanszírozza, állami támogatás nélkül”.
A 4115 méter hosszú versenypálya vezető tervezője ugyanaz a Gulácsi Ferenc volt, aki egykoron Papp Istvánnal az 1986-ban átadott Hungaroringet is megálmodta. Hat jobb- és tíz balkanyar található rajta, komoly féktávok, technikás lassítók és nagy sebességű egyenesek várják a versenyzőket.
Megéri mindez?
A HUMDA és a Dorna között 2021-ben megkötött, a 2023 és 2032 közötti időszakra szóló szerződést nemrég módosították, az új változat értelmében 2025-től 2034-ig tűnik biztosítottnak a magyar futamok helye a sorozatok versenynaptárban. Ez alapján bármely magyarországi versenypályán meg lehet szervezni a versenyt, az első három évben azonban a Balaton Park lenne a helyszín a pálya és a HUMDA közötti megállapodás alapján.
Hogy milyen árakon lehet majd hozzájutni a két versenyhétvégére szóló jegyekhez, egyelőre vizsgálják. Úgy tervezik őket kialakítani, hogy mind a magyar, mind a nemzetközi fizetőképes kereslet számára megfizethetők legyenek.
A versenyeket bejelentő sajtótájékoztatón Weingartner Balázs, a HUMDA igazgatósági elnöke kiemelte a rendezéssel járó turisztikai előnyöket és úgy fogalmazott: ezek az események
felhelyezik a világtérképre a balatoni régiót.
Talmácsi Gábor is felszólalt és arról beszélt, hogy a pálya mentén mobil lelátókat is terveznek építeni, így akár napi 40 ezer vagy ennél valamivel több néző is a helyszínen figyelheti a versenyeket. Összehasonlításképpen: a Formula–1-es Magyar Nagydíjnak otthont adó Hungaroringre a teljes versenyhétvége során idén 310 ezren látogattak ki. A tavalyi budapesti atlétikai vb eseményein pedig 170 ezer ember fordult meg.
Hogy a telt ház esetén a balatonfőkajári versenypályára három nap alatt kilátogató összesen nagyjából 120 ezer ember tud-e akár a térségben már észrevehető mennyiségű pénzt költeni, Dénes Ferenc sportközgazdász azt mondta lapunknak: biztosan nem. „A hatást azonban nem önmagában kell nézni. Látható az a kormányzati stratégia, hogy a sportlétesítmények mögé sporteseményeket szerveznek, és ezek összessége azért már megmutatkozhat a turizmusban. Ennek lehet az a következménye, hogy szívesen hoznak hozzánk más versenyeket is, és az is, hogy szívesebben jönnek ide a sportszerető turisták.”
A szakember szerint „mindig az a kérdés, hogy ezeknek mi a pénzügyi – és nem, nem az országimázsban mért – egyenlege. Mennyi, amit tételesen ráköltünk az építkezésre és a szervezésre, és mennyi, ami befolyik. Én ezeket nem látom, mert a kormányzat nem lát el minket bőségesen ez ügyben adatokkal. De az elvi lehetőség megvan arra, hogy ezek elvileg nyereségesek is lehetnek, de hogy azok-e vagy nem, azt nem tudom megmondani”.
Nyitóképünkön Marc Marquez a pályán halad az olasz Francesco Bagnaia és a Ducati Lenovo Team előtt a San Marinó-i MotoGP versenyen Fotó: Danilo Di Giovanni/NurPhoto/AFP
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
