Sikeres és a vártnál békésebb volt az FTC pozsonyi vendégszereplése.
Nyugodt véget ért a Ferencváros-drukkerek pozsonyi túrája, miután a csapatuk 4-1-re megverte a hazai pályán játszó Slovan Bratislavát, és továbbjutott a Bajnokok Ligája selejtezőjében. A magyar szektort csak jó háromnegyed órával a lefújás után kezdték el kiüríteni a szervezők, addigra a stadionon kívül felsorakoztak azok az autóbuszok, amelyekkel – ahogyan odafelé, úgy visszafelé is – elvitték a szurkolókat a vasútállomásra, ahol a különvonatuk várakozott. És újra megjelent az a több száz rohamrendőr is, aki az érkezésükkor is biztosította a területet.
Az óvatosság feleslegesnek bizonyult: a fradisták szinte teljes csendben szálltak fel a buszokra, amelyek egy szlovák rendőrtiszt vezényszavára bezárták az ajtajaikat, és útnak indultak.
A szurkolók korábban sem balhéztak, csak a vasútállomásra érkezésükkor voltak vérmesebbek, ahol többen köpködni kezdték a sajtó rájuk váró képviselőit és elénekelték a szokásos nacionalista és szlovákokat becsmérlő rigmusokat is. Illetve a stadionban gyújtottak meg néhány fáklyát a csapatuk góljai után.
A hangulat, bár érezhető volt a feszültség, távolról sem volt olyan, mint harminc évvel ezelőtt, amikor a Ferencvárost a Slovan verte (éppen az 4-1-re), a drukkereit pedig a szlovák rohamrendőrök.
Márton ikrek: Ha az edző eléri a gyerekeknél, hogy higgyenek magukban, az az egész életüket elkíséri
Az egyikük a taekwondo első magyar női világ-, a másikuk olimpiai bajnoka. Egypetéjű ikrekként úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás, ugyanúgy gondolkodnak a világ dolgairól, befejezik egymás mondatait. De míg az egyikük taktikus, és néha kicsit talán túl is gondolja a dolgokat, a másikuk csak megy előre, és elsősorban az erejében bízik. Márton Luanával és Vivianával beszélgettünk.