Hosszabbításban 2–1-re győzött az angol válogatott Dánia együttese ellen, így 1966 után – története során másodszor – játszhat újra döntőt nagy tornán.
A mérkőzés kezdetén az angolok birtokolták többet a labdát, de az első kapura lövésükig egészen a 13. percig kellett várni. A jobb oldalra rendszeresen kihúzódó Kane passzolt Sterlinghez – nem először és nem is utoljára –, aki rá tudott ugyan fordulni a kapura, de nem találta el jól: a középre tartó, lassú labdát Schmeichel biztosan fogta.
A huszadik perc környékén a dánok kerültek fölénybe, vigyáztak a labdára, de veszélyes helyzetet nem sikerült kialakítaniuk. Mindkét csapat türelmesen, taktikusan játszott. A fordulatot a 30. percben esett dán gól hozta el. Az angolok Christensennel szemben szabálytalankodtak, s a jogosan megítélt szabadrúgást nagyjából középről, 25 méterről Damsgaard csavarta a jobb felső sarokba. Pickford csak a gyűrűsujja hegyével tudott hozzáérni, de kitolni nem sikerült neki.
Az angolok rögtön magasabb fokozatba kapcsoltak, folyamatosan keresték az egyenlítési lehetőséget. A 36. percben Sterling ismét Kane-től kapott nagy labdát, ám ajtó-ablak helyzetben, nagyjából öt méterre a kaputól gyakorlatilag hasba rúgta Schmeichelt. A 39. percben aztán összejött, amiért Gareth Southgate csapata dolgozott. Megint a jobb oldal volt aktívabb, Kane ugratta ki Sakát, aki az alapvonal közeléből passzolt vissza Sterling elé. Kjaer igyekezett becsúszva menteni, de bepattant róla a labda (1-1).
A második félidő 10. percében csak Schmeichel bravúrjának köszönhetően nem szereztek vezetést az angolok: Maehle szabálytalansága után szabadrúgáshoz jutottak, a labdát Mount ívelte be, Maguire fejesét azonban beérte a dán kapus. Az angolok mind feljebb nyomultak, egyre közelebb nyomva a szívósan védekező ellenfelet a saját kapujához, de időnként a dánok is meg tudtak iramodni, és képesek voltak veszélyeztetni.
Kasper Hjulmand, a dánok szövetségi kapitánya a második félidőben minden cseréjét kihasználta, védekezőbbé tette a csapatát, miközben az angolok játékából hiányzott az átütő erő. A rendes játékidő utolsó percei valódi helyzet nélkül pörögtek le, majd hat perc hosszabbítás következett. Kane-ék döntésre akarták vinni a dolgot, beszorították a dánokat a kapujuk elé, de be nem találtak. Következhetett a kétszer 15 perc hosszabbítás.
A ráadás döntő momentuma a 103. percben jött el, amikor Sterling Jensen és Maehle között az ötösön a földre került. A játékvezető azonnal befújta a büntetőt, és a videóbíró is megerősítette az ítéletet, de a többszöri visszajátszás alapján véleményesnek tűnt az eset. Kane tizenegyesét Schmeichel kifogta, a kipattanót azonban már sikerült bevágnia az angol csatárnak (2-1).
A hátralévő időben a dánok hősiesen védekeztek, sőt, időnként helyzetet is tudtak kialakítani – annak ellenére is, hogy végül kilencen maradtak a mezőnyben, mert Jensen megsérült, cserelehetőségük pedig már nem maradt – , de újabb gólt már nem tudtak szerezni.
Vasárnap Anglia–Olaszország döntőt rendeznek az Eb-n.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
