Az ARD szerint a Nemzetközi Súlyemelő Szövetséget (IWF) 19 éve vezető magyar szakemberrel kapcsolatban az okirathamisítás és a hűtlen kezelés gyanúja is felmerül.
Legalább 5,5 millió dollárral nem tud elszámolni az Aján Tamás vezette Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) – idézi az ARD német közszolgálati televíziót az Index.
Az ARD munkatársai átvizsgáltatták a birtokukba került iratokat Mark Pieth-tel, a baseli egyetem büntetőjog-professzorával, aki azt közölte, hogy mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól (NOB) származott az említett összeg, a svájci jog szerint felvetődik az okirathamisítás, hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja is. A professzor szerint ezek a bűncselekmények nem évültek el, és a svájci ügyészségnek hivatalból, azaz feljelentés nélkül is nyomozást kell indítania ezekben az ügyekben. Aján Tamás nem adott választ az eltűnt pénzekre vonatkozó kérdésekre a csatornának, a Nemzetközi Olimpia Bizottság egyik szóvivője viszont azt közölte, hogy a pénzek folyósítása idején érvényes szabályok alapján nem volt lehetőségük arra, hogy egy nemzetközi szövetség belügyeibe avatkozzanak.
Az ARD arról is beszámolt, hogy 1992 óta több mint 23 millió dollár folyt be a Lausanne-i székhelyű súlyemelő szövetség két bankszámlájára a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, de ez nem szerepelt a szövetség számviteli mérlegében.
A két bankszámla létezése így csak 2009-ben derült ki, rajtuk egyedül Aján Tamásnak volt aláírási joga, a németek szerint ezeken a számlákon talált pénz (5,5 millió dollár) sorsa tisztázatlan.
Az ARD birtokába jutottak olyan bizalmas dokumentumok is, amelyek a 2008 és 2017 között a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség által elvégzett doppingvizsgálatokat mutatják. Ezekből kiderült, hogy ebben az időszakban 453 világbajnoki vagy olimpiai érem közül 204-et olyan sportolók szereztek meg, akiknél az adott évben egyszer sem végeztek doppintesztet a versenyen kívüli időben, pedig ezeknek az ellenőrzéseknek éppen az edzések idején van jelentőségük.
Ráadásul az ARD azt közölte, hogy
főként olyan sportolókat, illetve országokat nem ellenőriztek, amelyek Aján hatalmi pozícióit erősíteni tudták, ilyenek voltak például Oroszország vagy Grúzia súlyemelői.
2008 és 2017 között például 62 orosz súlyemelő szerzett érmet nemzetközi versenyeken, de közülük 42-nél nem végeztek az edzési fázisban doppingtesztet a verseny évében. Az ARD-nek állítása szerint bizonyítékai vannak arról, hogy a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség által megbízott doppingellenőrök, mégpedig
a Magyar Antidopping Csoport (HUNADO) munkatársai pénzt fogadtak el azért, hogy szemet hunyjanak manipulált doppingminták felett.
A csatorna megszerzett egy titokban rögzített felvételt is, amiben Dorin Balmus, a moldáv súlyemelő válogatott orvosa azt mondja az ARD riportereinek, hogy az országos versenyeken 45-55 euró, nemzetközi versenyeken pedig 150-180 euró volt egy "tiszta" minta ára.
Az orvos azt állította, hogy
amikor a doppingellenőrök jöttek, a súlyemelőikhez hasonló dublőröket vizsgáltatták meg velük, akik tiszta vizeletet tudtak adni. Az ellenőröknek pedig fizettek, hogy ne nézzék meg annyira alaposan a vizsgált sportolók útleveleit.
Az ARD birtokában lévő dokumentumok szerint az említett 2008 és 2017 közötti időszakban az Aján Tamás által vezetett Nemzetközi Súlyemelő Szövetség 101 doppingellenőrzést rendelt el edzés közben moldáv súlyemelőknél, ezeket mind a magyar HUNADO munkatársai végeztek. Moldáv súlyemelők ellen egyetlen alkalommal sem indult eljárás doppingtesztek manipulálása miatt.
Ebben a periódusban a súlyemelők körében végzett összes doppingvizsgálat 77 százalékát a Magyar Antidopping Csoport végezte el. A 2015-ös houstoni világbajnokságon viszont az amerikai USADA vizsgálódott, és rögtön talált is 24 gyanús doppingesetet, többet, mint az összes addigi vb-n együttvéve.
Aján Tamás egyébként vezetése alatt igencsak jól jövedelmező rendszert dolgozott ki a doppingvétségek büntetésére, ha valamelyik ország sportolóját doppingoláson érték, akkor a helyi súlyemelő szövetségnek évi 500 ezer dollár büntetést kellett befizetnie a nemzetközi szövetségnek. Az ARD szerint a büntetések ügyét szoros felügyelet alatt tartotta Aján, azt viszont szokatlannak találták, hogy készpénzben kellett fizetni.
Aján Tamás 2000 óta a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke, 2017-ben választották meg ötödjére. Több mint 45 éve vesz részt a szövetség vezetésében, 1970-től volt alelnök, 1976-tól 2000-ig pedig a szervezet főtitkára, de Aján a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA 38 tagú döntéshozó testületének is tagja.
Az ARD riportjára hétfőn reagált a Magyar Antidopping Csoport.
„Értetlenül és felháborodottan tapasztaltuk, hogy a 2020. január 05-én adásba került dokumentumfilmben az általunk közölt tények egyáltalán nem jelentek meg, a Magyar Antidopping Csoport dokumentumokkal alátámasztott adatait a Német Közszolgálati Televízió teljes egészében figyelmen kívül hagyta" – írták.
Dr. Tiszeker Ágnes ügyvezető igazgató által jegyzet közleményben az áll, hogy
a HUNADO kizárólag mintavételi feladatokat lát el, és független mintavételi ügynökségként (SCA) vesz részt a vizsgálatokban, tehát a mintavételekre vonatkozó megrendelést, illetve instrukciókat a vizsgálatokat elrendelő szervezettől (TA) kapja,
az eredményekre vonatkozóan, pedig semmiféle visszajelzést, vagy információt nem kap, az kizárólag az Eredménykezelő Szervezetet (RMA) illeti meg.
A Magyar Antidopping Csoport teljes közleményét ezen a linken olvashatja el.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.