Négy évre minden nemzetközi versenytől eltiltaná az orosz sportolókat a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megfelelésügyi bizottsága – adta hírül a The New York Times. A testület azért tett ilyen javaslatot, mert vizsgálataik során azt találták, hogy orosz illetékesek pozitív doppingteszteket töröltek egy adatbázisból, amelyet átadtak a doppingellenes szervezetnek.
Amennyiben a javaslatnak megfelelő döntést hoz a WADA december 9-én – aznap értékeli az Orosz Doppingellenes Ügynökséggel (RUSADA) kapcsolatos vizsgálatok eredményeit –, az orosz sportolókat nemcsak a jövő nyári, tokiói olimpiáról tilthatják ki, hanem minden más jelentős sportversenyt is nélkülük rendezhetnek majd meg.
Ha az oroszok mégis ott lehetnek Tokióban, akkor sem képviselhetik a hazájukat, csak semleges versenyzőkként szerepelhetnek. Dobogós helyezéseiket nem szerepeltetnék az éremtáblázaton, a győzteseknek nem játszanák le az orosz himnuszt és az ország zászlaját sem vonák fel.
A WADA bizottságát egy brit jogász, Jonathan Taylor vezeti, aki évek óta vizsgálja az orosz sportszervezetek megfelelését a doppingellenes szabályoknak a korábban feltárt visszaélések után. Mostani megállapításuk szerint orosz illetékesek éppen abba az adatbázisba piszkáltak bele, amelyeket egy megállapodás értelmében adtak volna át a WADA-nak, hogy bizonyítsák: tiszták a sportolóik.
Bukták az orosz atléták az olimpiát?
A sportoló állítja, hogy nem követett el szándékos doppingvétséget, valaki az italába, ételébe tehette a tiltott szert, esetleg táplálékkiegészítővel kerülhetett a szervezetébe.
Azután, hogy a WADA-bizottság javasolta, hogy a RUSADA státusát sorolják át a nem megfelelő kategóriába, Jurij Ganusz, a szervezet vezetője azt mondta a BBC orosz szolgálatának:
valóban fennáll a valószínűsége annak, hogy Oroszország elveszíti részvételi jogát a 2020-as tokiói olimpián és a foci-Eb-n, és az is elképzelhető, hogy a kontinensbajnokság során Szentpétervár sem rendezhet mérkőzéseket.
Ganusz emlékeztetett rá, hogy a RUSADA feltételesen visszanyerte ugyan a 2015-ben a rendszerszerű doppingolás miatt megvont megfelelési státusát, de annak megőrzéséhez két feltételnek kellett volna eleget tennie. Egyrészt 2018. december 31-ig be kellett volna engednie a WADA szakértőit a moszkvai laboratóriumba és átadni nekik az ott tárolt elektronikus adatbázist. Ez csak idén januárban teljesült. Másrészt idén június 30-ig kellett válaszolnia a WADA vizsgálata nyomán felvetődő kérdésekre.
Ganusz a BBC-nek elmondta, hogy „sokkolta”, amikor a WADA kifogásaiból kiderült: nem véletlen fájltörlések, hanem az egész struktúrát érintő módosítások történtek az adatbázisban. A fordulatot „tragédiaként” érte meg, a helyzetet pedig „kilátástalannak” látta, mert az új megfelelési szabványok megsértése nemcsak az olimpiákon, a világ- és Európa-bajnokságokon, hanem minden nemzetközi sportrendezvényen való részvétel jogát korlátozza, csakúgy, mint azok megrendezését. A büntetés érintheti a nemzetközi sportszervezetek vezetésében való részvételt is.
A sportvezető sérelmezte, hogy a Pavel Kolobkov vezette orosz sportminisztérium kizárta a RUSADA-t az adatbázis átadásának folyamatából.
A RUSADA főnöke szerint a manipulációt 2018 decemberében és idén januárban, még az átadást megelőzően hajthatták végre. Szerinte, mivel a laboratóriumban a 2011 és 2015 közötti időszakra vonatkozó, vagy még korábbi adatokat tároltak, a változtatások olyan sportolók eredményeit érinthették, akiket azóta hatalommal ruháztak fel. Ganusz rossznak ítélte meg az esetleges meg nem felelési határozat bírósági megtámadásának esélyeit.
Elmondta azt is, hogy az adatbázis őrzése a Nyomozó Bizottság (SZK) feladata volt, abban viszont kételkedik, hogy a beavatkozás érdekében állt volna e hatóságnak. Cáfolta, hogy csak Oroszországban lenne doppingválság, az Egyesült Államokat, Ausztriát, Finnországot, Franciaországot és Portugáliát hozta fel példaként. „A kérdés csak az, hogy hogyan reagálnak rá a hatóságok” – fogalmazott. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az adatbázis manipulálása a doppingolás állami támogatásának bizonyítéka, amelynek „a legfelső szintű sportvezetők” részesei voltak.
A kérdésre, vajon Vlagyimir Putyin orosz elnök felelős-e azért, hogy nem történtek meg a szükséges változások, a RUSADA vezetője azt fejtegette, hogy Oroszország bonyolult ország, ahol a döntéseket magasról alulra delegálják.
Egyet tudok mondani: úgy tűnik számomra, hogy az elnök nem fordít elegendő figyelmet erre a problémára. És őszintén remélem, van erről információm, hogy már odafigyel és folyik a munka”
– mondta Ganusz.
A sportvezető szerint Oroszország még vagy három évig a válság állapotában lesz. „Magamnak kell vezetnem a hajót, a jégtörőt. Küldetésünk, hogy megtörjük a doppingolás iránti türelem régi, sokéves jegét” – jelentette ki az esetleg kihirdetendő szankciók utáni saját szerepéről. Kiemelte azt is, hogy a RUSADA az ő vezetése alatt helyreállította szakmai minőségét és „hihetetlen nehéz körülmények között” biztosította, hogy csaknem az összes orosz sportoló ott lehessen a dél-koreai téli olimpián.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn Moszkvában újságíróknak kijelentette, hogy az orosz sporthatóságok a WADA minden kérdésére „megadták a szüksége választ”, és továbbra is együttműködnek az ügynökséggel. Arra intette a sajtó munkatársait, hogy várják meg az orosz fél által adott válaszok elemzésének eredményét.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.