Sport hvg.hu 2018. július. 27. 19:20

Megmenekül a börtöntől Cristiano Ronaldo

Megegyezett a spanyol adóhatósággal, így a portugál labdarúgó pénzbefizetéssel kiválthatja kétéves börtönbüntetését.

A spanyol ügyészség pénteki bejelentése szerint a megállapodás értelmében 19 millió eurót (6,1 milliárd forintot) fizet az államkasszába az ötszörös aranylabdás támadó, írja az MTI.

A 33 éves Ronaldo ellen tavaly júniusban indított pert adócsalás miatt a spanyol ügyészség, mivel a vád szerint 2011 és 2014 között a Real Madrid játékosaként 14,76 millió euró (4,5 milliárd forint) adót nem fizetett be az államkasszába, ráadásul mindezt tudatosan tette: egy üzleti vállalkozás segítségével szándékosan rejtette el a személyéhez fűződő kereskedelmi jogok értékesítéséből származó jövedelmét. A bejelentett összeg tartalmazza az adóhátralék és a bírság összegét, valamint a kétéves börtönbüntetés kiváltását.

A két hete a Juventushoz szerződött Ronaldo utóbbit azért válthatta ki pénzbírsággal, mivel Spanyolországban az első, nem erőszakos bűncselekmény esetében a kétéves vagy annál rövidebb időtartamra szóló börtönbüntetést általában felfüggesztik.

A rivális FC Barcelona sztárja, Lionel Messi adócsalási ügye tavaly júliusban zárult: a szintén ötszörös aranylabdás argentin támadó a 2007 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan rossz adóbevallást adott le, s a spanyol adóhatóság szerint 4,1 millió eurót nem fizetett be. Így először 21 hónapos börtönbüntetést kapott, ám ezt végül 252 ezer euróval kiválthatta.

Korábban a spanyol élvonal nagycsapataiban szereplő több labdarúgó, így Xabi Alonso, Luka Modric, Marcelo, Alexis Sánchez, Ricardo Carvalho, Ángel Di María, Javier Mascherano, Radamel Falcao és Fábio Coentrao ellen is hasonló eljárás indult. A Manchester United vezetőedzője, José Mourinho Real Madridnál töltött időszakát jelenleg is vizsgálják.

hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.