Hosszú interjút adott a Magyar Nemzetnek a pjongcsangi téli olimpián a teljesen eseménytelen síakrobatika-mutatványával világszerte ismertté vált Elizabeth Swaney, aki 25 évesen tanult meg síelni, és a támadások sem lohasztják le optimizmusát.
Bár szorgalmasan tanul magyarul, angolul adott interjút a Magyar Nemzet tudósítójának Elizabeth Swaney, a síakrobatikában a magyar színeket képviselő olimpikon, aki csak azért nem lett utolsó gyenge produkciójával, mert két versenyző elesett a futamban.
Swaney elmondta, Venezuelában született magyar édesanyja révén ő is magyar állampolgár, de ő már Kaliforniában született.
Először a műkorcsolyasportba fogott bele, aztán evezett, bobos volt, ezután a szkeletonra váltott, síelni pedig csak nyolc évvel ezelőtt, 25 évesen tanult meg Utahban – mesélte a sportoló.
A magyar síszövetséget ő kereste meg, meséli, de felkészülését saját maga finanszírozta, saját magát szponzorálta – mondja Swaney a lapnak. Azt meséli, a vízen végzett edzéseken többféle trükköt is képes volt bemutatni, de ennél hatékonyabban szerette volna mindazt átültetni a havas versenyre.
Pozitív megvilágításban gondolok az én teljesítményemre is, remélve, hogy ez másokat is inspirálhat
– mondta Swaney a negatív kritikákról, és elárulta azt is, hogy nem ismeri Eddie, a Sas sztoriját, csak annyit tud az 1988-ban indult brit síugróról, hogy keményen dolgozott azért, hogy eljusson az olimpiára.
Azt mondja, ő is szeretne minél több időt a levegőben tölteni, és több trükköt végrehajtani (a versenyen egyet sem sikerült), például azon erőlködik, hogy minél feljebb jusson a pályaként szolgáló félcsőben. Kicsit nagyobb bátorsággal kellene megközelítenem a dolgokat – vallotta be önkritikusan a síakrobata.
Márton ikrek: Ha az edző eléri a gyerekeknél, hogy higgyenek magukban, az az egész életüket elkíséri
Az egyikük a taekwondo első magyar női világ-, a másikuk olimpiai bajnoka. Egypetéjű ikrekként úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás, ugyanúgy gondolkodnak a világ dolgairól, befejezik egymás mondatait. De míg az egyikük taktikus, és néha kicsit talán túl is gondolja a dolgokat, a másikuk csak megy előre, és elsősorban az erejében bízik. Márton Luanával és Vivianával beszélgettünk.