Sport MTI 2017. május. 04. 15:49

Magyarország újabb nagy sporteseményre pályázik

Magyarország, Csehország és Szlovákia közösen pályázza meg a 2022-es és a 2024-es férfi kézilabda-Európa-bajnokság rendezését.

Az európai szövetség (EHF) honlapjának csütörtöki beszámolója szerint a 2022-es torna iránt Macedónia, Litvánia, illetve Fehéroroszországgal együtt Oroszország, valamint másik két trió, a belga, spanyol, francia és a dán, német, svájci is érdeklődik.

A 2024-es kontinensviadalnak Németország, Macedónia, Litvánia, illetve Svájccal együtt Dánia is szeretne otthont adni.

A pályázatokat november 1-ig kell benyújtaniuk az országos szövetségeknek az EHF-hez, amelynek végrehajtó bizottsága december 15-én dönt arról, hogy melyiket fogadja el. A helyszíni szemlékre 2018 elején kerül sor, a házigazdákat pedig jövő év június 18-án és 19-én Edinburghben jelölik ki.

A férfiak Európa-bajnokságát hagyományosan januárban, a nőkét pedig decemberben rendezik.

párizsi olimpia 2024

Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába

Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.