Talán soha nem volt olyan ellentmondásos éve a magyar labdarúgásnak, mint 2016-ban. Miközben a válogatott képességeit és az elvárásokat messze túlszárnyalva csoportgyőztesként nyolcaddöntős lett az Eb-n, addig klubcsapataink az üresen kongó stadionokban égtek le a nemzetközi kupákban.
A válogatott nyári Eb-szereplésével egy 30 éves átkot tört meg: Magyarország az 1986-os világbajnokságon szerepelt utoljára nemzetközi tornán, Európa-bajnokságon még régebben, 1972-ben. A többit már mindenki kívülről fújja: a magyar csapat veretlenül, egy győzelemmel és két döntetlennel csoportgyőztesként lett nyolcaddöntős, és bár az egyenes kieséses szakaszban a belgák simán (0-4) kiejtették Dzsudzsákékat, a válogatott Eb-szereplését igazi csodaként élte meg az ország.
Lassan senkit sem érdekel az NB I.
Az Eb-eufória lecsengésével az volt a legnagyobb kérdés, hogyan profitálhat a válogatott sikeréből a magyar foci. Dárdai Pál korábbi szövetségi kapitány, a Hertha BSC edzője is arra figyelmeztetett, hogy itt a nagy lehetőség a szurkolók visszacsábítására.
Ehhez képest az NB I. nézőszámai hatalmas csalódást hoztak, azoknak, akik abban reménykedtek, hogy az Eb-siker elég lesz a magyar foci megváltásához. Az őszi első bajnoki fordulóban mindössze 16 ezren voltak kíváncsiak a magyar bajnokságra, de ami még drámaibb, hogy tavalyhoz képest az idei őszi szezonban (19 meccs) 35 ezerrel kevesebb szurkoló ment ki az NB I.-es meccsekre.
Lebőgtek
Talán még az üresen kongó stadionok látványánál is sokkolóbb volt, hogy nyár végére az összes klubcsapatunk búcsút mondhatott a nemzetközi kupaszereplésnek. Gyorsan kiderült, mennyit ér a magyar bajnoki cím: az FTC a sehol sem jegyzett albán Partizani ellen esett ki a Bajnokok Ligája előselejtezőjében. Az Európa Ligában sem szerepeltek jobban a magyar csapatok: a Debrecen a fehérorosz Torpedo Zsogyino, az MTK az azeri Qabala, míg a Videoton a dán Midtjylland ellen pottyant ki.
Pénzben nincs hiány
A siralmas nézőszámok és a gyatra kupaszereplés ellenére 2016-ban is ömlött a pénz a a magyar fociba. Az úgynevezett tao-pénzekből évente körülbelül 10 milliárd forintot kapnak a fociklubok – ez duplája annak, mint amennyit a többi csapatsport összesen kap. A most NB I.-esek közül a Diósgyőr kapta az elmúlt öt évben a legtöbb tao-pénzt, 1,9 milliárd forintot. Az FTC-nek ugyanezen időszak alatt 1,7 milliárd, a kispestieknek 1,2, a Vasasnak pedig kb. 1 milliárd tao-pénz jutott. Stadionépítésben sem volt hiány: az MTK idén kapta meg a “siratófalról” elhíresült új pályáját, de a közeljövőben a Diósgyőr, a Vasas, a Haladás és a Videoton is új stadionban játszhatja meccseit.
Légióssorsok
Sokan csalódásként élték meg, hogy a nyári átigazolási időszakban nem igazán kapkodtak a magyar Eb-hősökért. Még maga Bernd Storck is azt várta, hogy Eb-szereplés meghozza az áttörést játékosainak, bár a magyar játékosügynökök tulajdonképpen nem lepődtek meg azon, hogy végül nem így lett.
A magyar válogatott legértékesebb játékosának tartott Dzsudzsák Balázs Egyesült Arab Emirátusokba igazolása kétségkívül a csalódások közé tartozott, de az összkép közel sem ilyen lesújtó. Az Eb egyik nagy felfedezettjének kikiáltott Nagy Ádám bolognai átigazolása például beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A mindössze 20 éves Nagy azóta stabil kezdő lett csapatában, és az olasz szaksajtó is rendre dicséri a fiatal magyar középpályás játékát.
A debreceni Korhut Mihálynak is sikerült megcsinálnia szerencséjét; a 27 éves hátvéd az izraeli bajnok Hapoel Beer-Sevánál folytatta pályafutását, és így egyedüli magyarként játszhatott az Európa Ligában is. Nem is akárhogyan: Korhut ott lesz a második számú európai kupasorozat egyenes kiesésben szakaszában is, miután csapatával a Southamptont és az Intert megelőzve továbbjutott csoportjából.
A magyar Eb-csapat meglepetésembere, Bese Barnabás is dobbantott: az MTK fiatal hátvédjét a francia másodosztályban szereplő Le Havre vette meg. Az Eb után egy másik válogatott hátvéd, Lang Ádám is Franciaországba szerződött: a korábbi Videoton-játékost a Ligue 1-ben szereplő Dijon vitte el, ahol hamar alapemberré vált. Storck nagy felfedezettje, Kleinheisler László a Bundesligán belül váltott csapatot: a Werder Bremenből az újonc Darmstadthoz került kölcsönbe, és így hétről hétre játszhat az egyik legerősebb európai bajnokságban.
Matematikai esély
A válogatott világbajnoki selejtezőkön mutatott formája is ellentmondásokkal teli. Kezdésként Dzsudzsákék pocsék játékkal 0-0-at játszottak Feröer-szigetekkel, majd következett az Európa-bajnokságot idéző Svájc elleni meccs, ahol csak óriási balszerencsének köszönhetően nem jött össze a pontszerzés (2-3).
Lettország (2-0) és Andorra (4-0) ellen viszont hozta a kötelező győzelmet a válogatott, de a portugálok elleni márciusi meccsen még így is minimum egy döntetlen kell, hogy legalább matematikai esélyünk maradjon a pótselejtezőt érő második helyre.
Magyar sikeredző a Bundesligában
A magyar foci idei históriájához tartozik Dárdai Pál szereplése a Hertha BSC-vel. A válogatott korábbi szövetségi kapitánya tavaly februárban, idény közben vetette át a berlini csapat irányítását. Azóta szárnyal vele a Hertha; a csonka szezonban sikerült bent tartani csapatát az élvonalban, első teljes idényében pedig egyből Európa Liga selejtezőt érő helyre hozta be a Herthát.
A 2016/2017-es szezonnak ugyan még nincs vége, de könnyen lehet, hogy tavasszal még a tavalyi szereplést is felül tudja múlni a fővárosi klub: az őszi fordulók végeztével Dárdaiék a harmadik helyen állnak a Bundesligában.
Kézilabda-Eb: a revánson túl is sok múlhat a magyar-svéd meccs végeredményén
Fontos meccset játszik este hattól a magyar női kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságon: ha sikerül legyőznie a svéd csapatot, jó esélye van a legjobb négy közé jutni.
