A sportvezetőt hétrendbeli, összesen 28,5 millió euró értékre elkövetett adócsalásban marasztalták el, amiért nem fizette be egy titkos svájci számlán keresztül bonyolított tőzsdei és devizapiaci ügyeletekből származó nyereség után járó adót. Ez volt "életem legnagyobb hibája" – mondta Uli Hoeness. Hozzátette: "a tisztességről, az emberi tartásról és a felelősségvállalásról" alkotott felfogásából az következik, hogy nem támadja meg az ítéletet, hanem vállalja tettének következményeit.

A sportvezető lépése meglepetés, mert ügyvédjei az ítélethirdetés után azt mondták, hogy fellebbeznek a bíróság döntése ellen. Az ítélet egyelőre nem jogerős. Az ügyészség, amely öt és fél év szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte, a jövő héten dönt a fellebbezésről.

Ha a döntés jogerőre emelkedik, Uli Hoenessnek heteken belül felszólítást küldenek, hogy kezdje meg büntetése letöltését, és fizesse meg az elmaradt adót, szolidaritási járulékot az adókerülés esetében alkalmazott büntetőkamattal együtt. Ez összesen nagyjából 50 millió euró, amiből Hoeness 10 milliót már befizetett.

Pártok és társadalmi szervezetek üdvözölték a csütörtöki ítéletet, még a Bayern München vezetőjével közeli kapcsolatban álló bajor konzervatív CSU részéről is azt emelték ki, hogy a tartományi bíróság döntése megfelelő, és az ügy egésze a jogállamiság működését mutatja.

Uli Hoeness sikeres labdarúgó és üzletember volt, a német közélet legnépszerűbb alakjai közé tartozott, társaságát politikusok is keresték. Híres volt arról, hogy kiáll az adózási fegyelem mellett. Egyik beceneve a Saubermann, vagyis a Tiszta ember volt.

"Tudom, hogy hülyeség, de én mégis befizetem az adómat az utolsó centig" – mondta egy 2005-ben adott interjúban.

Az erkölcsi példaképként számon tartott sportvezető mellől az adócsalási ügy miatt elpártoltak a németek. Perének tárgyalása idején, vagyis a héten készült felmérések szerint a lakosság többsége csalódott benne, és úgy véli, hogy távoznia kell a Bayern München éléről.

Az ügy azzal kezdődött, hogy Uli Hoeness önfeljelentést tett egy svájci bankszámlájával összefüggésben tavaly januárban, néhány héttel azután, hogy a német törvényhozásban a baloldal ellenállása miatt elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény. Az egyezmény hiányában csak az önfeljelentés lehetősége maradt azoknak, akik tartottak a lebukástól.

Az önrevízióval elkerülhető az esetleges büntetés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról és korábban nem indítottak vizsgálatot. Hoeness esetében a bíróság nem fogadta el az önfeljelentést, mert a sportvezető nem tárta fel a terhére rótt adózási bűncselekmények valamennyi részletét.

A Bayern München 62 éves elnöke 1970-től 1979-ig az egyesület labdarúgója volt, az NSZK nemzeti válogatottjával 1972-ben Európa-bajnoki, 1974-ben világbajnoki címet szerzett. 27 éves korában egy térdsérülés miatt visszavonult, de az egyesületnél maradt és menedzserként dolgozott tovább. Az egyesület elnöki tisztségét 2009-ben vette át Franz Beckenbauertől, a Bayern München AG felügyelőbizottsága elnöki tisztségét pedig 2010-től látta el. Vezetésével a Bayern München a világ egyik legsikeresebb egyesülete lett, a legutóbbi szezonban a Bajnokok Ligáját, a Bundesligát és a Német Kupát is megnyerte.