Sportlétesítményekkel bővül a kiemelt nemzeti vagyon
Hat sportlétesítménnyel bővül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre. A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló jogszabály módosítása által az ingatlanok nem értékesíthetőek, fejlesztésük érdekében pedig ki is sajátíthatja azokat az állam.
A hétfőn elfogadott jogszabály, sarkalatos törvénybe emelve védett sportlétesítményekké teszi a Puskás Ferenc Stadiont és Létesítményeit, a Tatai Edzőtábort, a Révfülöpi Vitorláskikötőt, a három létesítményből álló Nemzeti Sportuszodákat (a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát, a Császár-Komjádi Sportuszodát, a Kőér utcai Sportuszodát), a szegedi evezős olimpiai központot és a Dunavarsányi Edzőtábort.
Ezeket a sportlétesítményeket elsődlegesen sportcélokra kell használni, fejlesztésük pedig közérdeknek minősül. A sportlétesítmények ingatlanjai a kisajátítási törvény módosítása által fejlesztési célból kisajátíthatókká válnak.
A jogszabály némileg változtat a Budapesti Olimpiai Központ, vagyis az istvánmezei beruházás helyszínének meghatározásán. Az építtetői feladatokat a Nemzeti Sportközpontoknak adja, vagyis a beruházás előkészítését, a tervek elkészíttetését, az engedélyek beszerzését vagy a közbeszerzési eljárások lebonyolítását és a műszaki átadás-átvételt. A jogszabály beterjesztőinek indoklása szerint erre a beruházás felgyorsítása érdekében van szükség.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
