Mocsai Lajos, a londoni olimpia elődöntőjébe jutott magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint nem lett volna szükség drámára, ha csapata az Izland elleni negyeddöntő alapjátékidejének végén nem ront el négy komoly helyzetet.
"Hatvan perc alatt el kellett volna döntenünk a mérkőzést, csak éppen négy ziccert is elhibáztunk. Ha kettőt belövünk, nem lett volna izgulnivaló" - mondta a kapitány. "Nem emlékszem olyanra, hogy egy magyar csapat kétszeri, 2x5 perces hosszabbításban nyerni tudott volna, és ez is bizonyítja, mennyire motiváltan, elszántan játszottunk. Végül a tudatosabban játszó csapat nyert. Fazekas és Nagy kiemelkedőt nyújtott. Szerencsére egyre jobban játszunk az olimpián. Most az a fontos, hogy pihenjünk. Köszönjük a szurkolóinknak a bíztatást!"
A meccs egyik hőse, a kiválónak mondható 40 százalékkal (55 lövés, 22 védés) védő Fazekas Nándor elmondta: a meccs utolsó percében, a sorsdöntő hétméteresnél szerencséje volt, hogy védett, de amit a magyar válogatott bemutatott 80 percen át, az nem a szerencse, hanem a szív és a tudatos kézilabdázás eredménye volt."Szinte félhalott állapotban is tudtunk oroszlánként küzdeni. Nagyon nehéz ilyenkor tiszta fejjel beállni, mert tudvalévő volt, ha az izlandi játékos belövi a hétméterest, akkor ők jutnak tovább. Szerencsém volt, hogy pont eltalált."
Lékai Máté, aki 3 másodperccel a vége előtt mentette hosszabbításra a negyeddöntőt, így emlékezett vissza:"Az volt az alap, hogy Nándi megfogja a hetest. Ha az gól, nincs miről beszélni. Megbeszéltük, hogy én elöl maradok. Nándi védett, Iváncsikhoz került a labda, ő nekem passzolt. Egy izlandit még be kellett csapnom, mert azt láttam, arra készül, hogy a szélről fogok lőni. Én inkább egy testcsellel bevágtam középre, és onnan lőhettem. Azt még elmondhatom, hogy nagyon csúszott a labda, hiszen a kapusunk izzadt ruhájáról került hozzánk. Már csak arra kellett figyelnem, hogy ne hibázzak, és szerencsére ez sikerült."
Nagy László - aki kilenc góljával a mezőny legeredményesebbje volt, és a húszperces hosszabbításban az utolsó négy magyar gólt dobta - hangsúlyozta: ez volt az igazi csapatmunka mind támadásban, mind védekezésben."Az éles meccseken mindig van valaki, aki vezér tud lenni. Most nekem jött ki a lépés, és Fazekas is parádés volt. Aki beállt, mindenki hozzá tudott tenni a sikerhez. Most a legfontosabb, hogy mielőbb pihenjünk, minden óra számít ilyen nagy, 80 perces csata után."
Császár Gábor a "fantasztikus, csodálatos, leírhatatlan" jelzőkkel illette a magyar válogatott játékát.Iváncsik Gergő szerint ez az igazi arca a csapatnak:"Hogy tudunk az utolsó leheletünkig küzdeni a sikerért, egymásért!"
Harsányi Gergely bízik benne, hogy itt még nem áll meg a társaság:"Azzal a céllal utaztunk ki, hogy minél messzebbre jussunk. Most már a négy között vagyunk, és biztos, hogy az olimpia utolsó napján is játszani fogunk az éremért."
A négygólos Putics Barna szerint döntő volt, hogy a végére maradt még erő:"Nem akarom elhinni, hogy innen vissza tudtunk jönni, és nyertünk. A hosszabbításra is maradt erő, és éppen az utolsó ötperces ráadásban tudtunk még frissebbek lenni az izlandiaknál. Óriási öröm, hogy ezt megérhettem úgy, hogy az olimpiára menet közben neveztek be. Egy győzelemre vagyunk az éremtől..."
Márton ikrek: Ha az edző eléri a gyerekeknél, hogy higgyenek magukban, az az egész életüket elkíséri
Az egyikük a taekwondo első magyar női világ-, a másikuk olimpiai bajnoka. Egypetéjű ikrekként úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás, ugyanúgy gondolkodnak a világ dolgairól, befejezik egymás mondatait. De míg az egyikük taktikus, és néha kicsit talán túl is gondolja a dolgokat, a másikuk csak megy előre, és elsősorban az erejében bízik. Márton Luanával és Vivianával beszélgettünk.
