Mugellóban három napig teszteltek - csiszoltak, reszeltek, mértek, analizáltak és legfőképp: gumit koptattak - a Forma-1-es csapatok. Volt pár piros zászlós eset, egy komolyabb kicsúszás és egy "nagyobb a füstje, mint a lángja" eset is. És az volt még, hogy Raikkonen nem volt ott.
A Lotus hivatalos magyarázata szerint a finn világbajnokkal az ég egy adta világon semmi gond nincs. Annyi történt, állítják, hogy mivel az első tesztnapra rossz időt mondtak (tényeg, így is lett), Raikkonent inkább szabadon engedték, és felmentették a munkavégzés alól.
A hivatalos magyarázatokkal azonban a Lotusnál is érdemes kicsit csínján bánni, mert amikor legutóbb, két hete a dupla dobogót termő bahreini futamon történt Grosjean-Raikkonen helycserével kapcsolatban hivatalosan mindenki jól letagadta, hogy csapatutasítás is történt, végül csak kiderült, hogy a francia fülére mégiscsak rászóltak: "Kimi gyorsabb nálad!".
És ha ez az üzenet a versenyköridős adatok ismeretében teljesen tárgyszerűnek és jogosnak látszik is (annak, tényleg!), és ha ez a mondat bárki szájából elhangozva is örökre a Ferrari szégyenét idézi is vissza, arra azért szintén rámutat, hogy a Lotus se megy a szomszádba egy kis, utólagos helyzetkozmetikázásért.
[Gyorsan tisztázzuk: a címet a Bafta és Cannes-i Filmfesztiválon is díjazott Cohen-fimtől vettük kölcsön. Jelentését tekintve viszont inverzben értenénk azt, mert míg a 2001-ben, Billy Bob Thorntonnal készült moziban a főhőst (bármit is tett) senki nem vette észre, Mugelloban éppen az történt, hogy a szálak (ismét) a finn világbajnoknál futottak össze - legalább is itt, az alábbi gondolatmenetben.]
Lotus, Lotus, Lotus
Mugellóban, meglepő vagy sem, de a redbullos Webber leginkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kijelentette: szerinte a Lotus a legkiegyensúlyozottabb csapat az idei mezőnyben. A ponttáblázatokat (pilóta-, csapat-,) elnézve, elsőre talán kétkedni lehetne az ausztrál bemondás megfontoltságában, hisz a Lotus 7. és 8. helyezett pilótáját a Red Bull 1. és 3., illetve a McLaren 2. és 4. helyezésű pilótája felülírja. De azt érdemes visszaidézni, hogy ha (oké, nincs "ha", de most mégis játszunk el a gondolattal!) nincs az a kínai gumilutris, éppen tucatnyi pozíció vesztését előidéző stratégia-bukfenc Raikkonennél (ugyankkor mégse legyünk telhetetlenek: tegyük fel, hogy Vettel végül ezzel együtt is elmegy mellette), akkor a finn ma 52 pontos, és úgy lenne egy pontra az élmenőtől, hogy a 3x3. helyes Hamilton és a 4x4.-re képes Webber is csak mögé tudna besorolni.
A csapatverseny-számításban ehhez hozzáadható az is, hogy a Lotus pillanatnyilag azzal együtt a harmadik legjobb csapat, hogy Grosjean az első két futamot túlizgulva lenullázta. Vagyis: tetszik vagy sem, az ausztrál tényleg egzakt helyzetértékeléssel állt a kamera elé. De innen, az elhullajtott pontok irányából nézve az is igaz, hogy a finn-francia pilótaduó kicsit elbaltázta a szezonkezdést, és lehetne a helyzetük sokkal meglepőbb is. Minthogy azonban a tendencia az ex-Renault csapat Főnixmadárkénti feltámadása felé mutat, inkább intézzük el ezt a meglehetősen szigorú kritikát annyival, hogy a pilóták és a csapat (a jelenlegihez képest lényegesen kisebb) önbizalma és a helyzet kellő mennyiségű tapasztalata híján áll ott, ahol.
Riposzt: Raikkonen idejekorán, az első futam után megmondta: a Lotusnál a jó eredmény jönni fog. És akkor most egy kósza pillanatra tessék belegonolni: a finn ülhetne a Williams egyik autójában is...
Új nyitány helyett
Hiába közkeletű felfogás, hogy az Európába visszatérő Forma-1-es mezőny lényegében újrkezdi a bajnkoságot, mert ez az idén már egyáltalán nem lehetséges. Az ausztrál, maláj, kínai, bahreini futamon együtt olyan tüzijátékot hoztak össze, hogy máris fejfájdító gondolatnak tűnik: majdan, az idény végén, hogyan lehet ebből hagyományos hosszúságú szezonösszefoglalót készíteni? Mi az, ami csak az eddig látottakból egyáltalán feláldozható?
Ha látszólag vagy részben mindez Raikkonen érkeztének (illetve a Renault/Lotus feltámadásának) is tulajdonítható, érdemes nem elveszíteni a fókuszt a többiek kiegyensúlyozatlanságáról sem. Arról, hogy a nagycsapatok a különböző körülményeknek nem voltak képesek egyenletes szinten megfelelni. Magasladba volna, tehát ne Alonso szerencsés maláj futagyőzelmét, inkább Rosberg kínaiját idézzük föl újfent; a magabiztos Mercedes egy hét elteltével kis erőszak és ellentmondást nem tűrő arrogancia árán tudta megvédeni a pozícióját a jobbik Ferrarival szemben (Hamilton McLarenjéhez ez sem volt elég).
És miért ne lehetne most legfőképp annak szurkolni, hogy az évek óta konstans három (kettő) szereplős élmezőnyben ne csak annyi változás legyen, hogy a már-már borítékolt Red Bull hegemóniát most végre meg tudja törni a McLaren? Hogy ne már, hogy a végső siker küszöbén lényegében Hakkinen vb-címei óta random módon himbálózó angol csapat azzal próbálja izgalmassá tenni a hengerlését, hogy most akkor Hamiltont vagy Buttont koronázza-e kétszeres királlyá! És akkor már miért ne lehete abban reménykedni, hogy a Mercedesnek összességében még mindig nem jött el az ideje? (Mert vita ne legyen: ha egyszer rátalálnak a megfelelő összetételre, aligha eresztik el azt egyhamar.)
Inverz tesztjelenlét
Hogy akkor - ebben - a Lotus számára feltétlenül történelminek tekinthető helyzetben - mégis miről maradt le Raikkonen Mugellóban?
Arról, hogy Horner megdícsérte a kaját és a tájat, Schumacher - ki tudja miről - beszélt a Pirellivel (miután egy hétig kölcsönösen be-bevitték a másiknak a maguk diplomáciai gyomrosait). Arról, hogy Rosberg semmitmondóan elégedett, de a gyorsabb kanyarsebességet azért még kereste, hogy a boxba beálló Perez alatt ormótlan füstöt okádva kigyulladt a Sauber egy műanyag borítóeleme. Arról, hogy a Caterham továbbra sem került messzebb a mezőnyostor csattogtatott részétől, és arról hogy Alonso meg hiába vert az extém esős napon egy másodpercet a mezőnyre, mert az utolsó nap (mindezért cserébe?) bő két órányi gyakorlástól fosztotta meg magát, miután lezúzta a vörös, kacsacsőrű téglajárgány orrát.
Jópár e súlycsoportba tehető hír kerekedett a teszt három napja alatt, de mibe, hogy Raikkonen attól se alszik rosszul, hogy Webber (a maga James Bond szikárságú sármjával és kicsit idegesítő szarkazmusával) azt is belemondta a kamerába, hogy náluk a világbajnok Red Bullnál az már csak természetes, hogy a versenyzők dolgoznak a tesztnapokon.
A magunk részéről nagy odss-szal tennénk meg a fogadóirodákban, hogy a távolmaradásával extra kikapcsolódást kapó Raikkonen meggyőződése: az égvilágon semmit nem vesztett a teszt kihagyásával. Elvégre az első napon Gary Paffett, a McLaren beugrója az esős napon összesen négy kört tudott a délutáni műszakban "körbeevezni". Másnap meg a Lotusnál Grosjean úgyis tette a dolgát. A francia mindkét napján a legjobb időt autózta, ami Raikkonen számára leginkább azt jelenti, hogy az új alkatrészek beválltak, a Lotus továbbra is irányba áll. Azzal sincs baj, ha csütörtökön, amikor a pilóták többsége bőven 100 kör felé jutott, Grosjean csak 66-ot ment, mert ennyi épp elég volna ahhoz, hogy egy hét múlva, a kissé unalmas pályavonalú katalán katlanban a Lotus befejezze a futamot. És ha a gyorsaság marad, akár lehet azt az élen is.
Szóval a finn gondolhatja úgy: minden nagyon rendben van.
Meglátjuk.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
