Erdei Zsolt, kétszeres világbajnok profi ökölvívónk szerint Amerikában még nem ért el semmit, de újra motivált, világbajnoki övet akar. Mesélt Bernard Hopkins két arcáról és a magyar szurkolóktól kapott energiáról. Megnéztük azt is, mikor és ki lehet a következő, eddigi legkomolyabb ellenfele.
A Byron Mitchell elleni, június 5-ei kiütéses győzelem után mind Erdei Zsolt (33 győzelem - 0 vereség) menedzsere, Christof Hawerkampf, mind promótere, Lou DiBella arcára az „Igen, ezt akartuk!”-öröm ült ki, ami jelzi azt is, hogy a magyar bokszoló megítélése sokkal jobb lett a tengerentúlon. Sőt, Madár itthon is közelebb érzi magához a szurkolókat, akikért bevallása szerint mindig ugyanúgy bokszolt a ringben, mint saját magáért.
„Magyarországon Amerikát kicsit túlmisztifikálják, ezért aztán sokat számít, hogy ott is megállom a helyem – nyilatkozta a bokszoló a hvg.hu-nak. - Pedig még nem értem el kint nagy sikert, nem lettem világbajnok. Viszont akkora támogatást érzek a magyar szurkolók részéről, ami miatt én is nagyobb sikerként élek meg mindent. Kicsit olyan, mintha mindenki a saját gyerekének szurkolna.”
A két amerikai meccs mérlege
Erdeit ma már csak Amerika érdekli, ahol olyan ellenfelek ellen mutathatja meg magát, akikkel mindig is szeretett volna bokszolni. Az extra motiváció mellett Erdei megismerkedett Klink Zoltán erőnléti edzővel is, akivel teljesen más edzésmódszereket alkalmaznak - lépcsőzés, erősítés -, mint eddig. Az eredmény kívül-belül érezhető.
„Újra úgy érzem magam, mint huszonévesen, amikor először szereztem vébécímet, pedig azóta eltelt hét év. Tele vagyok erővel, energiával és hittel. Nem úgy megyek a ringbe, hogy azon gondolkozom, be kell osztanom az erőmet, mert nem biztos, hogy bírom majd a tizenkettedik menet végén is. Ütök már az első gongszótól kezdve, és nem fáradok el. Ez volt bennem Mitchell ellen is.”
Pedig nagyon meg kellett dolgozni ezért a formáért, nem indult könnyen a tengerentúli karrier. A Samson Onyango elleni felkészülés egyrészt még hiányos és rövid volt, hét hét alatt kellett ledolgozni egy teljes éves lemaradást. Madár bevallása szerint maga a meccs sem volt könnyű, mert Onyango nem akart igazán bokszolni, pláne nyerni.
„Kivonta magát a küzdelemből, inkább elmozgott, én pedig hiába igyekeztem, nem tudtam becserkészni. Amellett, hogy sokkal magasabb nálam, kemény is volt, az első menetben például úgy fejbúbon vágott, hogy végigszaladt rajtam az ütés. Óvatosabb is lettem.”
A második meccsre már húsz hétig tartott az alapos felkészülés, és a meccsnek is több köze volt az ökölvíváshoz. Mitchell mozgása kiszámíthatóbb volt, mégiscsak volt már világbajnok (1999 és 2003 között), és a ringben érezni is lehetett rajta, hogy nyerni akar. A magyar bokszoló és csapata ugyanakkor nem teljesen erre számított, mert az előző összecsapását kielemezve, Mitchell nem tűnt már túlságosan motiváltnak. „Nyugodtam mentem a ringbe, mert éreztem, hogy egy idő után meg fogja magát adni. Ebben tévedtem, viszont kétszer is leküldtem a padlóra.”
„Legközelebb ti jöttök, nincsen barátság!”
Március elején bejárta a magyar sajtót a hír, miszerint Bernard Hopkins, a súlycsoport legendás öregje felhívta telefonon Erdei Zsoltot. Sokan kételkedtek, reklámfogásról beszéltek, pedig a hívás valóban megtörtént. „Egy New York-i étteremben ültünk, amikor megszólalt a velünk szemben ülő összekötő telefonja. Hopkins hívta. Rövid beszélgetés után mondta neki, hogy itt ül vele szemben Erdei Zsolt, és teljesen spontán odaadta a telefont a menedzseremnek, akinek Hopkins valami olyasmit mondott, hogy: legközelebb ti jöttök, ezt jegyezd meg, nincsen barátság!”
A folytatás már barátságosabb volt, amikor személyesen futottak össze a Ceasars Palace egyik cukrászdájában, a Mitchell elleni meccs délelőttjén. „Éppen ettem a muffinomat, amikor szóltam a többieknek, hogy a sorban álló srác ott a két haverjával, a fekete szarukeretes szemüvegben kiköpött Bernard Hopkins – emlékszik vissza Madár. - Erre kisebb vita alakult ki az asztalunknál, hogy akkor ez most ő vagy csak hasonlít rá?”
Rövid úton kiderült, hogy valóban Hopkins ugrott le sütiért, nyilván még ünnepelte, hogy május 21-én Jean Pascal legyőzésével ő lett a valaha volt legidősebb bokszvilágbajnok. „Magam sem tudom, miért, de nagyon megörültem neki, és úgy éreztem, oda kell mennem hozzá gratulálni. Kialakult egy kis beszélgetés köztünk, minden jót kívánt estére, adott pár tanácsot, mire figyeljek. Majd annyit hozzátett, hogy 35 év felett neki mindenki haverja a sportban, így én is.”
Nehéz volt elhinni, hogy a márciusi fenyegetőzés ugyanettől az embertől jött, és bár a 46 éves világbajnok személyesen jó benyomást keltett, valószínűleg van egy másik arca is. „Biztos vagyok benne, ha egyszer lesz közös meccsünk, akkor újra csinálni fogja a cirkuszt. De nincs ezzel baj, mert ez az amerikai stílus, ő pedig ebben él.”
Ki jöhet Mitchell után?
Az biztos, hogy fél év múlva, 2011 őszén Erdeinek újra szorítóba kell lépnie, és mostani lelkesedéséből arra lehet következtetni, ha rajta múlik, kitölti 3+2 meccses, opciós szerződését. Ez egyben azt is jelenti, hogy bár volt erről szó, idén semmiképpen nem hagyja abba az ökölvívást. A Byron Mitchell elleni magabiztos győzelem feladta a leckét a magyar bokszoló amerikai promótereinek, akiknek a szerződés szerint már vagy egy vb-címmeccset kell leszervezniük, vagy egy nagy nevet kell hozniuk. Esetleg mindkettőt egyszerre.
Ez azonban függ a tévék (HBO, Showtime) érdeklődésétől is, hiszen eladható meccset kell összehozni. Ez első körben négy nevet jelenthet, négy világbajnokot: Bernard Hopkinsot (WBC), Tavoris Cloudot (IBF), Nathan Cleverlyt (WBO) és Bejbut Sumenovot (WBA), sőt, utóbbi már jelezte is Jürgen Brähmer visszakozása után, hogy szívesen megküzdene Madárral.
Szóba jöhet még három másik bajnokjelölt, Gabriel Campillo, Chad Dawson és Jean Pascal is, sőt utóbbiról már voltak is pletykák, mégsem valószínű, hogy most összejönne egy Erdei - Pascal meccs. Ennek oka, hogy mivel nem adna semmilyen világbajnoki övet, nem valószínű, hogy bármelyikőjük feleslegesen kockázatna. Mindketten címmeccset akarnak. (A hvg.hu tippje: Bejbut Sumenov). Madár már a jövő héten elkezdi azokat a könnyebb edzéseket, melyek elsősorban a kondíció fenntartására irányulnak, majd a trénerekkel egyeztetve nyár közepén (július-augusztus) megkezdi a következő meccsre való 8-10 hetes felkészülési programot is.
"Volt időszak, amikor úgy gondoltam, befejezem, ezért elengedtem magam, rendesen felhíztam, és akkora volt a fejem, mint egy busáé. De amikor aláírtam Amerikába, már tudtam, hogy ennek mégsincs vége. Az első tengerentúli meccsem olyan volt, amilyen, egy évet mégiscsak kihagytam, és a felkészülés is nehézkes volt. De mivel azóta sokkal jobb lett a kondícióm és megnőtt az önbizalmam is, a pályafutásom vége felé végre profi bokszolónak érzem magam."
TÍZ KÉRDÉS, TÍZ VÁLASZ - a hvg.hu kérdez, Madár válaszol |
1. Lesz-e valaha Floyd Mayweather - Manny Pacquiao bokszmeccs? 2. Van keresnivalója David Haye-nek Vlagyimir Klicsko ellen? 3. Erdei Zsoltot motiválja-e újra egy világbajnoki cím? 4. Erdei Zsolt hányadik legjobb bokszoló a félnehézsúlyban? 5. Ki a három legnagyobb egyéniség a nehézsúlyban? 6. Mi lettél volna, ha nem bokszoló? 7. Mi kapcsol ki leginkább? 8. Hogy állsz a focival? 9. Szakmai példakép? 10. Az élet más területén? |
Vincze Szabolcs
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.