Észak-Korea: mentálisan és fizikálisan erőebbek vagyunk a szomszédainknál
A részvételi jog megszerzését követően egy év alatt 12 barátságos mérkőzést játszott a világ többi részétől szinte teljesen elzárkózó Észak-Korea labdarúgó-válogatottja, hogy megfelelően felkészüljön a pénteken kezdődő világbajnokságra.
A világranglistán 105. helyezett csapat legutóbb a 2004-es Európa-bajnok Görögország jelenlegi legjobbjai ellen ért el 2-2-es döntetlent. "Technikailag nagyjából a dél-koreaiak és a japánok szintjén állunk, mentálisan és fizikálisan azonban bármelyik környező ország együttesét felülmúljuk"- véli a csapat egyik játékosa, Dzong Te Sze.
Az ázsiai Rooneyként is emlegetett futballista önmagától mérkőzésenként egy gólra számít, csapattársai közül azonban nem mindenki várhatja ilyen magabiztosan a rajtot. Például a csatár Kim Mjong Von, akit Kim Jong Hun szövetségi kapitány furcsa módon csapata harmadik számú kapusának jelölt meg. A nemzetközi szövetség, a FIFA egyértelmű határozatot hozott az ügyben: az Amrokgang SG játékosa vagy beáll a kapuba, vagy egyáltalán nem léphet pályára.
Az ázsiai ország nemzeti tizenegyének a hiba elkövetése nélkül se lenne - a papírforma alapján - sok esélye a vb-csoportból való továbbjutásra, mivel nagyon erős ellenfelekkel, a brazilokkal, az elefántcsontpartiakkal és a portugálokkal sorsolták össze. Ugyanakkor ezt megelőző legutóbbi szereplésük alkalmával, 1966-ban az észak-koreaiak meglepetést okozva a negyeddöntőig meneteltek.
Szurkolók mindenesetre nem kísérik el a csapatot, észak-koreaiaknak Dél-Afrikába utazni ugyanis szinte lehetetlen, így a felkínált ezer jegyet Kína kapta meg, ahonnan - sajtóértesülések szerint - zenészekből és színészekből álló csoport utazik majd a vb-re. A nagy szomszéd alakulata egyébként nem lesz ott a dél-afrikai tornán.
Márton ikrek: Ha az edző eléri a gyerekeknél, hogy higgyenek magukban, az az egész életüket elkíséri
Az egyikük a taekwondo első magyar női világ-, a másikuk olimpiai bajnoka. Egypetéjű ikrekként úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás, ugyanúgy gondolkodnak a világ dolgairól, befejezik egymás mondatait. De míg az egyikük taktikus, és néha kicsit talán túl is gondolja a dolgokat, a másikuk csak megy előre, és elsősorban az erejében bízik. Márton Luanával és Vivianával beszélgettünk.
