A legjobb európai klubcsapatokat felvonultató sorozat 18. szezonja ugyan csak szombat este, a madridi Bernabeu stadionban lejátszott döntővel ér véget, de az európai foci szereplőinek már most van okuk az örömre. Leginkább azért, mert a Bajnokok Ligája szervezői milliárdos üzletággá fejlesztették a sorozatot. Ebben az évben ugyanis a Bajnokok Ligája szervezői 1,09 milliárd eurót, vagyis az előző évinél 33 százalékkal több pénzt oszthatnak szét a sorozat résztvevői között. A csapatok már a részvételért is jelentős összegekhez jutottak, a sorozat előrehaladtával pedig jelentős további pénzek vándoroltak a továbbjutó klubok kasszájába.

A Bajnokok Ligája képlete: kupa + sorsolás = sok pénz

MTI/EPA

A végső győztes több, mint 31 millió eurót kasszírozhat csak a sorozatban, ugyanakkor a csapatok megtarthatják a jegyeladásokból származó pénzt is, emellett az UEFA közlése szerint az ún. marketing-poolból befolyó bevételek 337,8 millió euróra tehetők.

Ezek jelentős része a tv- és egyéb sugárzási jogokból származik, amelyeket szétosztanak a résztvevők között. Emlékeztőül: tavaly a döntőbe jutott Manchester United kapta a legtöbb pénzt (38,2 millió euró), második helyen a Chelsea végzett ( 36,2 millió), míg a győztes Barcelona csak harmadik helyre került (30,9 millió).

Ennek hátterét a Bajnokok Ligája hivatalos szponzora, a MasterCard által támogatott kutatás világította meg: a sorozat közel hatmilliárd eurós forgalmat produkál az európai gazdaságban, ezért a labdarúgó üzletágat (amelynek a Bajnokok Ligája csak az egyik szegmense) lassan a showbiznisz legjelentősebb üzletágaival érdemes összevetni.

Az ugrásszerű növekedés egy átlagos szurkoló számára legjobban és leglátványosabban talán a játékosok árából és keresetéből mérhető le. A legdrágább játékos idén a portugál Cristiano Ronaldo volt, akit Real Madrid mintegy 94 millió euróért szerzett meg a Manchester Unitedtől. De az a játékos, akiért már huszonötmillió eurónál kevesebbet adtak, idén bele se fért a top 10-be. A sztárklubok rivalizálása 2009/2010-ben tehát minden eddiginél nagyobb méreteket öltött.

Sok szakértő szerint ez a jelenség jót tesz az európai futballnak és a Bajnokok Ligájának. A stadionok telítettségét vagy a merchandising üzleti sikerét látva (Messi 10-es mezéből például hetente tízezret adnak el csak Barcelonában) a legnagyobb sztárok kitermelik az árukat, de a jelenlegi helyzet oda vezethet, hogy a kontinentális futball élvonala ketté szakadhat: egy sztárjátékosokat vásárolni képes szuperligára és egy korlátolt pénzügyi lehetőségekkel rendelkező mesterligára.

Idén egy ideig a Loki is élezhette az elitliga előnyeit

Stiller Ákos

A France Football 2010 márciusában publikált összesítéséből kiderül, hogy a legfrissebb aranylabdás Lionel Messi átvette a vezetést David Beckhamtől a legjobban kereső labdarúgók rangsorában. A 22 éves focista tavaly 33 millió eurónak megfelelő összeget kasszírozott (ez mintegy tízmilliárd forint). Pedig klubjában Cristiano Ronaldo (Real Madrid, 13 millió eurós éves kereset) és Zlatan Ibrahimovic (FC Barcelona, 12 millió) is többet keres nála, viszont a reklámszerződésekkel együtt Messi megelőzi őket.

Az elmúlt években egyébként is jelentősen felértékelődtek a fiatal játékosok az európai labdarúgás világában. Ennek az új trendnek köszönhető, hogy több fiatal magyar játékos is lehetőséget kapott ismertebb nyugat-európai klubokban, és az U21-es válogatott legutóbbi sikere is elindította néhány tehetségünk (Koman Vladimir, Futács Márkó, Simon András, Németh Krisztián, Gosztonyi András, Kádár Tamás vagy Gulácsi Péter) nemzetközi karrierjét.

A magyar játékosok hírneve és értéke azonban nem vethető össze azokéval a sztárokéval, akik napjainkban már stabil tagjai a világ élvonalbeli csapatainak (Karim Benzema, Alexandre Pato, Gonzalo Higuain, Bojan Krkic, Theo Walcott vagy Mario Balotelli). A tendencia nagy nyertesei a sztáredzők is, ahol elég csak a portugál José Mourinhot említeni, a mai foci egyik emblematikus alakját, a maga évi 11,7 millió eurós fizetésével.

A nézőszámokat tekintve ugyanazok az országok szerepelnek a toplista első öt helyén, amelyek bajnokságában a legnépszerűbb futballsztárok lépnek pályára hétről-hétre. Az viszont mindenképpen meglepetés, hogy a tizenöt éve még a mezőnyt vezető olasz klubok a stadionok kihasználtaságát tekintve mennyire hátul kullognak (55,7 %). A Futebol Finance adatai szerint ebben az angolok (91,1 %), a németek (89,9 %), a hollandok (88,4 %), a spanyolok (76,2 %), a franciák (71,8 %) és a skótok (70,4 %) is messze előttük járnak.

Az angol bajnokság másod- és harmadvonalának nézettsége sem rossz, hiszen a csaknem telt házas élvonalbeli meccseken kívül a britek mintegy 70 százalékban megtöltik a Championship, 56 százalékban pedig a League One mérkőzések nézőtereit is. Fociválságról tehát szó sincs, csupán a portugál (45,3 %) és az osztrák (49,6 %) élvonal meccseit nézik kevesen, de a látogatottság itt is majdnem eléri a félházat.

Nincs gond, amíg megtöltik a stadiont

AP

Az igazi mamutklubok viszont már rég átléptek országuk határán és világméretű üzletté váltak. Az elmúlt évek pályán mutatott teljesítményei, illetve a közvetítések, a klubhoz köthető futballsztárok jelentősen megnövelték a legsikeresebb európai klubok nevének márkaértékét. A Brand Finance összegzése alapján napjainkban a Manchester United a legértékesebb márkanév (értéke 372 millió euró), utána a Real Madrid (339 millió) és az FC Barcelona (300 millió) következik.

A listán szereplő első húsz klub összértéke eléri a 2,94 milliárd eurót, de ennek az összegnek az 51%-t a lista első öt helyezettje adja (az említetteken kívül még a Bayern München és az Arsenal). A lista utolsó harmadában szereplők pedig már csak az ötödét-hatodát érik az élvonalbeli márkáknak. A Manchester City például alig nyolcadát éri városbéli riválisának, holott az angol bajnokság élvonalában csak néhány helyezés választja el a két klubot egymástól, egymás elleni találkozójuk pedig igazi presztízs rangadó.

A magyarázat: a Manchester City PR-ja korántsem olyan jó, mint riválisáé, ahogy ez a spanyol, olasz, német vagy francia klubok esetében is megfigyelhető. Ezekben az országokban 3-4 csapat hírnév és márkaérték tekintetében messze megelőzi a többi gárdát, s ez a folyamat csak tovább erősödik azáltal, hogy a labdarúgás egyre előrébb lép a szórakoztatóipar üzletágai között.

A ranglista első 6-8 helyén szereplő klubok ma már épp olyan világmárkák, mint a Nike vagy az Adidas, a Mercedes vagy a Ford, a Coca-Cola vagy a Pepsi-Cola. Az elektronikai ipar fejlődése és a globalizáció terjedése a következő években valóságos konszernné fogja átalakítani ezeket a klubokat, amelyek életében a minőségi sport csupán az alap lesz a márkanév köré épített hatalmas cégbirodalmak működtetéséhez.

Az elmúlt évek nagy sporteseményei (olimpia, világ- és Európa-bajnokságok, labdarúgókupák) a szponzorpénzek soha nem látott növekedését eredményezték. A 2008-as pekingi olimpia után a június 11-én kezdődő dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság is bizonyára rekordokat dönt majd e téren, de a válság ellenére továbbra is jelentős támogatói összegekre számíthatnak a legnagyobb közönséget vonzó látvány- és küzdősportok képviselői, csapatai is.

Szakértők szerint a média által egyre jobban befolyásolt társadalomban az emberek mindennapjaik egyre nagyobb részét fordítják kikapcsolódásra, s ezen belül is a tévénézésre vagy a sportesemények látogatására. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a labdarúgó mérkőzések látogatottsága is, ezért néhány éve a sportszponzoráció egyre fontosabb részét képezi a nagyvállalatok marketingmixének.

A hamburgi Pilot ügynökség felmérése szerint a klasszikus reklám ugyan továbbra is uralkodó – a reklámbüdzsék 57 százalékát költik szpotokra, hirdetésekre stb. –, de egy emelkedő trendben a cégek ma már csaknem minden ötödik eurót szponzorációra költenek. S minél nagyobb egy konszern, annál több figyelmet fordít a sportban mutatkozó reklámlehetőségekre.

Folyamatos teltház - megéri pénzt pumpálni bele

MTI - Illyés Tibor

Németországban például az elmúlt évek tapasztalatai szerint a Top 10 vállalatok mindegyike lát fantáziát a sportban, a Top 50 cégei közül 35, a Top 100 közül pedig 56 folytat sportszponzorációs tevékenységet. A cégek leginkább a labdarúgásban és a Forma-1-ben látnak fantáziát, de az élmény- és küzdő sportok, a látványsportok, a kerékpározás, a vitorlázás, és a golf is népszerű.

A csapatsportágak közül messze a labdarúgás iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés, ami érthető, hiszen a kölni Sport+Markt kutatóintézet sportszponzorációt vizsgáló tanulmánya szerint a tévénézők 64 százaléka követi rendszeresen a labdarúgó mérkőzéseket. A további sorrend: a kézilabda 15, ja égkorong 10, valamint a kosárlabda 6 százalék. A vállalatok tervezett szponzori tevékenysége éppen ezért sportágakra bontva a következőképpen oszlik meg: labdarúgás 52, jégkorong 19, golf és kerékpározás 17-17százalék.

Egy nagyvállalat átlagosan évi kétszáz szponzorálásra vonatkozó felkérést, ajánlatot kap, amelyeknek a fele a sport területéről érkezik. Az érintettek azonban csak a már említett meghatározott sportágakra, s elsősorban a kiemelt eseményekre – olimpia, labdarúgó világ- és Európa-bajnokság, Bajnokok Ligája, Tour de France, atlétikai és úszó vb és Eb stb.– fókuszálnak.

A tavalyi adatok szerint napjainkban az Adidas, a Nike és a Puma a legismertebb márkák és szponzorcégek az európai futballban. A már említett Sport+Markt közvéleménykutatása alapján ezek a cégek az európai futball mind az öt legnagyobb futballgazdaságában (Anglia, Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország) szorosan összekapcsolódtak az élvonalbeli labdarúgással, és az elmúlt években közreműködésük a sporteseményekben a brandépítés egyik legfontosabb eleme volt.

Míg az alábbi felsorolásban szereplő többi cég csupán egyfajta marketingeszközt lát a sportban, s különböző eseményekre fókuszálja a kampányait, a fentebb említett három cég nemcsak új márkás termékeit vezeti be a piacra a sportesemények révén, hanem aktivitásuk révén a közönség ezeket a  márkákat gyakorlatilag azonosította a minőségi sporttal, s ezen belül is a labdarúgással, szponzorként pedig ma már - okkal - a leghíresebb európai fociklubokkal együtt emlegetik őket.

SEBŐK JÁNOS