Sport hvg.hu 2010. április. 26. 14:40

Hoki-vb jövőre Magyarországon?

A magyar jégkorong-válogatott második helyen végzett a Divízió I-es világbajnokságon. Az IIHF már kisorsolta a 2011-es csoportellenfeleket, Magyaroszág pedig jó eséllyel pályázik a jövő évi vb rendezésére.

„A helyzet az, hogy szeretnénk megpályázni a 2011. áprilisi Divízió I-es világbajnokság valamelyik csoportját, így Budapest újra jégkorong világbajnokságot rendezhetne – mondta a hvg.hu-nak Kovács Zoltán, a Magyar Jégkorong Szövetség főtitkára. – A csoportkialakítás már megtörtént, jövőre Japánt, Dél-Koreát, Hollandiát és Spanyolországot kaptuk valamint a németországi A csoportos világbajnokság erősebbik kiesőjét. Ez nagy valószínűséggel a Dánia, Franciaország, Olaszország, Kazahsztán négyesből fog kikerülni, de lehet Lettország vagy Norvégia is.”

A Divízió I-es csoportok kialakításánál mindig az előző év helyezései számítanak, a nemzetközi szövetség (IIHF) így próbál közel azonos erősségű, csoportokat kialakítani. A világbajnokság rendezésére pedig a hírek szerint egyedül pályázunk, és ha nem jön közbe semmi, 2002, 2003 és 2005 után 2011-ben Magyarország újra Divízió I-es vb-rendező lehet.

"A május eleji igazgatósági ülés egyik fontos témája lesz a világbajnoki rendezés ügye, és addig az előkészületeket is megtesszük – nyilatkozta lapunknak Studniczky Ferenc, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke. – Az A csoportos világbajnokság ideje alatt (május 7-23.) lehet benyújtani a pályázatot, és a május 18. és 22. között zajló kongresszuson születik meg az IIHF döntése. Mint a Divízió I-es mezőny egyik legerősebb csapata, jó eséllyel pályázunk a rendezésre, ráadásul nemzetközileg is elismerik a magyar szervezést. Ugyanakkor lehet számítani arra, hogy az A-csoportból kieső ország is benyújtja majd a pályázatát.”

Az elnök elmondta, hogy elsődleges szempont a vb-rendezés szempontjából a közönség kiszolgálása, ebből a szempontból pedig a Papp László Budapest Sportaréna (befogadóképesség: 9 ezer fő) és a Debreceni Főnix Csarnok (befogadóképesség: 4500 fő) lenne a legalkalmasabb. „Én személy szerint ezekben a helyszínekben gondolkodnék, de ezt az igazgatósági ülés dönti majd el” – tette hozzá Studniczky.

"A szövetség évi 200 millió forintból gazdálkodik, ami jobb években felmehet 260 millióra is. Ennek 60 százalékát a szponzorok adják, 20 százaléka a rendezvényekből jön be (jegyek), 10 százaléka a tagi befizetésekből és megint csak tíz százaléka az állami támogatásból. Egy Divízió I-es világbajnokság rendezése körülbelül 80-100 milliós költségvetéssel bírna, aminek döntő része szerintem a jegyeladásból be is jönne. Mivel a magyar szurkolók most Ljubljanába is mintegy 1500-an jöttek el, szerintem itthon az öt magyar meccsen biztosan teltház lenne."

Csak összehasonlításképpen: a tavalyi Magyarország - Kanada jégkorongmeccs budapesti rendezése 60 millió forintjába került a szövetségnek.

TED SATOR JÖVŐJE
"Ted Satorrel egyéves szerződést kötöttünk tavaly - mondta Studnicky Ferenc. - A szerződésben foglalt pontokat teljesítette, ami egyrészt a magyar jégkorong-válogatott átalakítását jelentette, másrészt a Magyar Jégkorong Szövetség az idei Divízió I-es világbajnokságon az első két hely valamelyikét jelölte meg célként. Ezzel a nyomást is szerettük volna levenni az ő és a játékosok válláról. Ennek megfelelően én és a szövetség is pozitívan értékeljük a vb-t. A kapitány jövője is az igazgatósági ülés egyik témája lesz, én pedig leülök beszélni Teddel is, hogy hogyan képzeljük el a jövőben a közös munkát."
párizsi olimpia 2024

Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába

Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.

hvg360 Hamvay Péter 2024. november. 28. 15:20

Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal

A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.