Ma rendezeik a foci-Eb negyeddöntőjének első összecsapását: Csehország és Portugália méri össze erejét. A két csapat négy éve a csoportkörben találkozott egymással, akkor a protugálok nyertek 3-1-re.
„Meccsen a sör győz a bor felett!”
Két nappal a meccs előtt a „Kandúr”-ba nagy csend költözött. Mindenki vigyázban állt, és némán nyakaltuk a sört: három korsóval egymás után. Emlékeztünk. Panenka ’76-os tizenegyesére, és egy kicsit Csehszlovákiára is, de nem nagyon. Mindenesetre akkor legyőztük a németeket, megnyertük az Eb-t.
„Poborsky most is megcsinálja!” kiabálta Pepin az udvarról. Egy hidegvizes kádban feküdt, és egy tűzoltó spriccerét tartotta a fejéhez. „Átemeli Vittor Baia-n, és a borivók mehetnek is haza. A sör győz. Meccsen mindig a sör győz a bor felett!”
Mi ott bent egyetértettünk. De a Poborsky legendás emelése, amivel megvertük a portugálokat az Eb-n, ’96-ban volt. És ezek a portugál cukibojok egyre jobban belelendülnek… Poborsky már nincs a csapatban, és ami elkerülhetetlen: a portugálok ellen végre jól kellene játszanunk.
„A futball egy szocreál művészeti irányzat, az kurva fix! Ha nyerünk, akkor jól játszottunk. Ha jól, akkor szépen is. A teljesítmény határozza meg az esztétikai értéket. És a végén mindig iszunk. A futball utjai a sörhöz vezetnek. Munkások! Tegyétek boldoggá a népet! Nyerjetek ma este, és szépek lesztek! Nyerjetek, és jók lesztek! Nyerjetek, és sörangyalkák százezrei együtt repítenek minket az égbe, hogy ott megpillanthassuk, ha csak egy pillanatra is Futball-Isten tökéletes arcát…”
Kerek szemekkel hallgattuk Egon Bondy filozofikus futamát. De azért kortyoltunk rá egyet. Az értetlen arcokat látva Bondy, még hozzátette: „Ez egy platonikus értekezés volt a futball ideájáról…”
A sörangyalkákat értettük, el is képzeltük. A többi nem nagyon számított. Jupa kocsmáros megtörölte predátor-homlokát, és egy vödör habos nedűért nyúlt.
„Uraim, azért ma este nem kellene elégedetten játszadoznunk…” Bamba temetkezési vállakozó felemelte az ujját, és kis bajuszkája élénken mozgott.
„Menjünk nekik, és szedjük szét a primadonnáikat. Nem szégyen az!” Hurych törzsszurkoló az asztalra csapott. „Szenvedélyes játékot várok. Ha már itt vagyunk, akkor legyen vér a pucánkban, és mutassuk meg! A védelem olyan kemény legyen mint rájátszásban a hokiban. A csatáraink vájárként fúrják és döntsék be a portugál védelmet.”
„Igazuk van, uraim! A fenébe az ünnepléssel, az istenekkel, a halál nélküli játékkal! Ma este újra haljatok meg, fiúk! Legyen ez a meccs az első és végső játékunk az Eb-n! Focizzatok, mintha utoljára fociznátok! Úgy küzdjetek, mintha utoljára ölelnétek, ebbe az ölelésbe bele kell halni! Csak így éri meg! És ha meg kell halni, hát haljunk együtt erotikus halált: a futball ölelésében, a futball szépségében test és lélek szerint!”
Egon Bondy feltüzelt minket. Együtt üvöltöttünk, és éreztük: ma este beleadunk mindent, és végződjön bárhogy is ez a portugál kaland, mi mindenképpen beleborzongunk.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.
