A szociális turizmust (Sozialtourismus) választotta 2013 legcsúnyább német szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága. A kifejezés az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól szóló közéleti vita révén terjedt el.

A kedden ismertetett döntés indoklása szerint a szociális turizmus szóösszetétellel "egyes politikusok és médiumok hangulatot keltenek a nemkívánatosnak minősített bevándorlók, különösen a kelet-európaiak ellen". 

A turizmus szó kifordítja a valóságot, azt sugallja, hogy a bevándorlók "kéjutazáson" vesznek részt, a szociális jelző, az összetétel célt jelző tagja pedig azt a benyomást kelti, hogy lusta haszonlesők, akik nem dolgozni akarnak, hanem a német szociális ellátórendszer juttatásaira pályáznak – fejtette ki a bizottság.

A szociális turizmus kifejezéssel "diszkriminálnak embereket, akik a nyomorból érkeznek Németországba a jobb jövő reményével, és megtagadják tőlük a jogot boldogulás kereséséhez" – emelte ki Nina Janich, a bizottság szóvivője.

A szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlásnak (Armutszuwanderung) is nevezett szociális turizmus körüli vita a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt alakult ki, jóval a korlátozások lebontása előtt. A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az "aki csal, az repül" elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták.

A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legcsúnyább szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatok alapján. 2013-ban összesen 746 szót, kifejezést jelöltek.

Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is. 

Korábban a 20. század legcsúnyább szavának az emberanyag (Menschenmaterial) kifejezést választották. 2006-ban a hivatali nyelvezetben a kitoloncolási eljárásokkal kapcsolatban használt önkéntes kiutazás (freiwillige Ausreise) volt az év legcsúnyább szava, 2008-ban, a világméretű pénzügyi válság elmélyülésének évében pedig a szükséget szenvedő bankok (notleidende Banken).