Egymás után születtek a bébik idén a Nyíregyházi Állatparkban
Bőséges szaporulat volt idén a Nyíregyházi Állatparkban: 63 fajnak 250 utódja született. Ritka, veszélyeztetett állat- és madárfajoknak is született kölykük illetve fiókájuk – mondta az állatkert szóvivője.
Három fiókát költött például a világ egyik legritkább és rendkívüli mértékben veszélyeztetett madara, a bali seregély az állatparkban. A szinte teljesen fehér tollú, arcrészénél élénkék színű, sötétbarna szemű madár Bali szigetének endemikus faja, csak ott fordul elő, a szabad természetben már csak 80-100 egyed él belőle.
Igazi különlegesség volt, hogy Magyarországon, a Nyíregyházi Állatparkban született először borneói orángutánbébi is az idén. A hosszú vörös szőrű, hatalmas karú majomfaj Ruti névre keresztelt utóda március 15-én látta meg a napvilágot az intézmény Ázsia-házában, a Zöld piramisban.
Egy másik majomfajnak, a zászlósfarkú gerezának szintén születtek utódai. A ritka fajt száz évvel ezelőtt a kipusztulás fenyegette, mivel a különleges bundája miatt vadásztak rá. Az idén az európai állatkertekben 15 gereza jött világra, és abból kettő Nyíregyházán.
A nyírségi nagyvárosban található az ország legnagyobb állatkerti nagymacskagyűjteménye, amely az idén ugyancsak rendkívül ritka perzsiai párduc- és afrikai leopárdbébikkel, valamint szibériai tigrisekkel szaporodott.
A patás állatok állománya pedig szintén kuriózumnak számító fekete lóantilop és nyársas antilopborjúval növekedett.
A nyírségi állatparkban fehér farkaskölykök is születtek 2013-ban.
A madarak akárcsak tavaly, most is hatalmas szaporulattal gazdagították a szárnyasok állományát. A különlegességnek számító koronásdarvak és kakaduk is költöttek, és a kis katonaarapárnak szintén lett utódja. A több éve Nyíregyházán élő madárpár a papagájfélék családjához tartozik, természetes élőhelye Mexikóban és Dél-Amerikában található. A 70 centiméter hosszú madár zöld alapszínű, szárnyai kékek, homloka pedig skarlátvörös.
A bőséges szaporulatot Révészné Petró Zsuzsa szóvivő azzal magyarázta, hogy igyekeznek a legoptimálisabb, a természetes élőhelyhez legjobban hasonlító körülményeket teremteni az állatoknak és a madarakban a Sóstói-erdőben lévő intézményben. Kiemelte továbbá a gondozók odaadó munkáját is, amelyről az európai fajmegőrzési programot irányító szakemberek rendre elismerően szólnak.